A címbeli megállapításhoz gyorsan hozzáteszem, hogy szerintem. Illetve azt is, hogy van még legalább 15 hasonlóképp különleges kilátópont a Balaton körül és ezeket is mind végigjárom majd a második ill. a harmadik részben. Most itt az elsőben azok szerepelnek, amik valamilyen szempontból "legek".

1. Szigligeti Vár

Szigliget (mármint a várhegy) ugyanolyan kihunyt vulkán, avagy tanúhegy, mint pl. a Badacsony, csak ennek a tetején még egy vár is van, így a panorámás élmény innen még teljesebb, valószínűleg innen nyílik a Balaton legszebb körpanorámája. Maga a víztükör egyébként csak korlátozottan látszik, de ezt teljesen elfeldeteti, hogy akármerre fordulunk, mindenhol van valami látnivaló. Az egyik irányban a tanúhegyek csúcsai, a másik irányban pedig a Balaton.

Szigliget egyébként vízparti település, de pár száz éve, amikor a Balaton picivel nagyobb volt, a várhegyet még körbevette a víz, vagy inkább a mocsár. Egy szigetes liget volt, innen származik a Szigliget név. A hegy egyébként kb. 230 méter magas, a vár ezen emel még 20-25 métert. 

2. Fonyód, Sipos-hegyi kilátó

A tanúhegyek egykori vulkánok és arról "tanúskodnak" hol húzódott régen a földfelszín. A vulkáni kőzet ugyanis kemény, ez nem erodálódott, míg körülötte minden más igen. Teljesen szándékos, hogy ezt nem egy északi parti résznél írtam le, kevesen tudják ugyanis, hogy tanúhegyek a déli parton is vannak, csak jóval kisebbek. Az északi partról két női mellre emlékeztető fonyódi ikerhegyek is  ilyen tanúhegyek, a tó felől nézve a baloldali a Sipos-hegy, a jobb oldali pedig a Várhegy. 

Itt most a Sipos-hegyi kilátóval foglalkozom, hiszen ez volt meg először, ráadásul a kettő közül ez a "leg", azt mondják ugyanis, hogy ez az egyetlen olyan pont, ahonnan teljes hosszában látszik a Balaton. A Sipos-hegy egyébként 200 méter magas, a kilátó rajta 20 méteres, tehát kb. 220 méter magasból csodálhatjuk a Balcsit.

Eredetileg, amikor a 80-as években megépült egy postai átjátszóállomás volt, ami mikrohullámú jeleket továbbított. Amúgy antennák, meg valami trafóházszerű épület most is van, szóval lehet hogy jelenleg is van ilyen funkciója.

3.Tihany, Apátság melletti terasz

Bármilyen Balatonnal kapcsolatos listáról legyen szó, Tihanynak fenn kell tartani egy helyet, ráadásul kilátópontokban különösen erős a félsziget. Most a "tutit" tettem be, de később majd azért még megemlékezem egy-két kevésbé ismert helyszínről is. 

Ez a "tuti" az Apátság és az Echo-domb közötti terasz, ami télen-nyáron tele van túristákkal és ami mindenkinek először beugrik, ha Tihanyra gondol. Maga a terasz nincs egyébként túl magasan, még csak a Balatonból sem látszik sok, viszont a "környezet" annyira erős, hogy abszolút helye van a listában. 

4. Balatonboglár, Gömbkilátó

Nemcsak a Balaton, de valószínűleg az egész ország legérdekesebb formával rendelkező kilátója a boglári Gömbkilátó, ami mára a Balaton egyik jelképe lett, pedig eredtileg nem is ide készült.

Hanem az 58-as brüsszeli Expora, ahol Magyarország szeretett volna valami "nagyot gurítani", úgy gondolták hát az akkori pártállami vezetők, hogy elkészítik a brüsszeli Atomium magyar megfelelőjét, ez lett a Gömbkilátó.

Brüsszel volt tehát a "magyar Atomium" első állomáshelye, aztán miután hazatért, Budapesten az akkori BNV-n (mai Expo) is összerakták, innen került Balatonboglárra a 60-as években.

A Várdombon egyébként ekkor volt már egy fa gömbkilátó, ám viseltes állapota miatt, pont jókor jött a csere. (Állítólag az akkori boglári Tanácselnök Szabó Kálmán járta ki, hogy a 240 fém háromszögből álló gömb Boglárra kerülhesen).

Fotósoknak ez a kánaán, ellenfényben, az ismétlődő minták miatt nagyon jól témázható a felület, este pedig messziről szép, mert kivilágítják.

Még annyi tudnivaló, hogy az átmérője 15 méter és Cholnoky Jenő kilátó a hivatalos neve (Cholnoky Jenő geológus volt  és elég sok mindent neki köszönhetünk abból, amit a Balatonról és a környékéről ma tudunk). 

5. Badacsony, Ranolder-kereszt

A balatoni tanúhegyek közül a Badacsony a legmagasabb, ráadásul ez van a legközelebb a tóhoz, egyértelmű, hogy tele van remek kilátópontokkal. Most a Randolder-keresztet választottam, de később majd jön a többi. 

Ranolder János veszprémi püspök volt és az ő kezdeményezésére állítottak 1857-ben keresztet a Harangozó Börc sziklája fölé 400 méteres magasságban. Ezt hívja ma mindenki Ranolder-keresztnek és ez az, ami a partról nézve olyan szépen fehérlik a Badacsony déli peremén. 

Most vannak lépcsők, meg kiépített utak, de így sem egyszerű felmászni ide, szóval elég nagy meló lehetett felállítani a keresztet akkortájt. (a nagyobb darabokat állítólag 40-50 bivaly vontatta fel).

Több úton is megközelíthető a kereszt, én a Bujdosók lépcsőjét ajánlom. 464 eléggé meredek lécsőfok, de 20-30 perc alatt megtehető és mikor elénk tárul a panoráma, egy pillanatig sem lesz kérdés, megérte-e. 

A természetes kilátópontok közül ez a legmagasabb, ennek megfelelően a Balaton szinte elterül előttünk. A hegy tövében végig jól látszanak a szőlőültetvények is, a helyiek egyébként úgy tartják, hogy a kereszt amellett, hogy Badacsony egyik jelképe, fontos szereppel is bír: megvédi a szőlőket minden veszedelemtől.

5+1 Laposa borterasz

Muszáj bevenni egy borteraszt 5+1-nek, nagy öröm ugyanis azt tapasztalni, hogy a Badacsony kezdi végleg maga mögött hagyni a múlt rendszerben kialakult "tömegturistás, gagyi-vörösboros" arculatát és egyre igényesebb vendéglátóhelyek nyílnak.

Most itt a Laposa Borbirtokot emelem ki, egyrészt mert úttörők voltak, másrészt mert a borteraszról extra panoráma nyílik, harmadrészt meg mert amúgy is szeretem a Laposa borokat (Olaszrizling elsősorban, természetesen). Minderről van egy 5 perces videóm is, érdemes megnézni, mert szerintem csak ráerősít a leírtakra.

/Ha tetszett a poszt, további utazási tippekért kövess a facebookon és az instagramon is./