Csongrád mellett Nógrád az a megyénk, ami a szláv grad szó révén a nevében hordozza a várakat. Amíg azonban Csongrádban már nyoma sincs a névadó Cerni grad-nak, azaz Fekete várnak, Nógrádban megvannak a Novi grad (Újvár) romjai és ezen felül is van még vagy 5-6 igen komoly erőssség a megyében.

Épüljenek kővárak

Ezerszer motiválóbb megmászni egy hegytetőt, ha van rajta egy várrom, egy vár körül ugyanis mindenkit megcsap a történelem szele. És ez a "szél" még erősebb, ha tudjuk, hogy az adott építmény miért került épp oda és milyen különleges dolgok történtek vele az évszázadok során.

IV. Béla második honalapítóként a tatárok pusztítása után újjászervezte az országot, ennek részeként a földesurakat kővárak építésére kötelezte, mert a várak hiánya miatt volt olyan megsemmisítő a tatárok győzelme. Nógrád megye várai is többnyire a tatárjárás utáni várépítési hullámban épültek és az északi bányavárosokat védték.

A Nógrádi vár 

Egy kezdetleges formában épült földvár már a népvándorlás idején is állt a mai Nógrád település helyén, amit Novigrádnak, Újvárnak neveztek (ebből lett a Nógrád).  A tatárjárás után ezt a várat kővárrá erősítették és a Vácról a felső-magyarországi városokba vezető utat védte. 

A kővárak funkciója eredendően az volt, hogy vész esetén védelmet nyújtsanak a földesúrnak és a falu lakosságának, ám a pusztító erejű ágyuk megjelenésével a várak egyre inkább elveszítették jelentőségüket, ráadásul a török kiűzésével nem is igazán volt már komoly veszély a láthatáron. Harmadrészt pedig az alapvetően kényelmes uraságok egyre inkább a "luxus"kastélyokat részesítették előnyben a nehezen megközelíthető, fapados várak helyett.

A legtöbb vár funkció híján elkezdett pusztulni és ezt a folyamatot csak gyorsították az olyan tényezők, mint a távozó török csapatok robbantgatása és az azt követő Habsburg várrombolási hullám (nem akarták, hogy legyenek jól védhető erősségeink).

Ha pedig ez nem lett volna elég, egyes várakra a természet mért csapást, a Nógrádi vár például akkor vált romossá, amikor egy villám csapott a toronyba, ahol a lőport tárolták.

Ennek a toronynak a csonkja most is megvan, ezen kívül néhány fal, illetve egy nemrég felújított bástya áll még. Sok minden tehát nem maradt a 60 méter magas várhegyen, de felfoghatjuk úgy is, hogy legalább nem zavar be semmi és zavartalanul lehet csodálni a Börzsöny vonulatait. Ha egyébként Nógrád településen járunk, kihagyhatatlan a Vadaspark is, erről itt már megemlékeztem.

Drégely

A tatárjárás után épült Drégely Vára is, ami Arany János balladájának, a Szondi két apródjának köszönhetően az egyik legismertebb magyar vár. Nyilván mindenki kívülről fújja a történetet, de azok kedvéért, akiknek homályosabbak az emlékei:), röviden:

A kb. tízszeres túlerőben lévő törökök bekerítették Drégely várát, a hősiesen küzdő magyar csapat pedig három nap után kitört és a várkapitány Szondyval az élen halt hősi halált. A két apródot ezután a török vezér próbálta magához édesgetni és "törökké tenni", de az apródok hajthatatlanok maradtak.

A vár egyébként az említett 1552-es csata óta rom és a Börzsöny egy 444 méter magas csúcsán áll, Drégelypalánk település felett. (a település nevének második tagja arra utal, hogy a kővár elődje egy palánkvár volt). Maga a túra a várhoz elég húzós, jó egy órát gyalogolni kell a faluból mire felérünk, viszont a hely és a környezet mindenért kárpótol.

Salgó, Somoskő, Fülek

A három vár közül Fülek nyilván kakukktojás, hisz Szlovákiában van, de ilyen értelemben Somoskő is az, mert annak ellenére, hogy maga a falu még magyar területen van, a vár Szlovákiához tartozik.

Azért érdemes egyébként egy kalap alatt tárgyalni ezt a három várat, mert ezer szálon kapcsolódnak. Például mindhárom bazalt vulkáni kúpra épült, mindhármat ugyanabban az évben foglalta el a török (1554) és mindháromban járt Petőfi Sándor az 1845-ös vártúráján. De ami talán a legfontosabb: nagyjából egy 25 kilométeres körön belül találhatók, vagyis akár egy nap alatt bejárhatók.

Salgó: Salgó vára Salgótarján, pontosabban Salgóbánya felett, a Medves-fennsík egy 625 méteres csúcsán helyezkedik el és ez is a tatárjárás után épült. Pusztulását a Habsburg várrombolás okozta, a közeli Boszorkányhegyről ágyúzták szét 1593-ban a várat (ehhez képest még egész jó állapotban van). Petőfi itt írta a Salgó című versét, látogatására egy tábla is emlékeztet a vár alatt.

Somoskő: Ha a jellegzetes sipkájáról ismert Somoskő várát egy mondatban kellene bemutatni, akkor Petőfi Sándorénál talán nincs is pontosabb leírás: „Somoskő nem nagy vár, nem is nagy hegyen fekszik, de bámultam építését, mely gyönyörű öt-, hat-, hétszögű kövekből van.”

A Petőfi által említett, várat alkotó kövek konkrétan a hegy bazaltkockái, amelyekből egy egész tengernyit találunk a vár lábánál, de ugyanilyan nagy geológiai érdekességnek számítanak a bazaltorgonák, avagy bazaltömlések.

Fülek: A Füleki vár nem csak azért lóg ki a sorból, mert egy szlovák településhez tartozik, hanem azért is, mert az egykori Magyar királyság várai közül azon kevesek egyike, ami már a tatárjárás előtt megépült. Az itt tárgyalt várak közül ez a legszebb, legnagyobb alapterületű, legjobban bejárható, szóval aki elmegy Salgó és Somoskő váráig, ezt se hagyja ki.

Fulkovo (Fülek) település egyébként a vár egykori tulajdonosáról, Fulko lovagról kapta a nevét, aki finoman szólva nem szolgált rá a névadói státuszra. Sok fura tette volt, de ezek közül kiemelkedik az az eset, amikor hamis pénzt veretett, hogy léha élete és dorbézolásai után keletkezett adósságait rendezni tudja, ám miután a csalás kiderült, Béla király elvette tőle a várat.

Petőfi egyébként a várat nagyon szépnek találta, az itteni borokat viszont savanyúnak, úgyhogy ha itt járunk és adunk Petőfi szavára, a borozást hagyjuk ki.

A bemutatott öt váron kívül is van még bőven váras látnivaló a megyében: Csővár, Szécsény, vagy épp Szanda vára, na és persze Hollókő, de azzal majd egy teljesn különálló bejegyzésben foglalkozom. A leírtakról szokás szerint van videóm is, igaz picit rendhagyó: 

/Ha tetszett a poszt, további utazási tippekért kövess a facebookon és az instagramon is./