Fakazettás csodatemplomok fenn a "csücsökben"
2017. december 08. írta: Gyetván Csaba

Fakazettás csodatemplomok fenn a "csücsökben"

A görög-keleti templomok táblaképeitől, avagy ikonosztázaitól mindenki oda van meg vissza, pedig a templombelsők fatáblákkal való díszítésének Magyarországon is komoly múltja van, csak itt nem szentek arcképe szerepel a kazettákon, hanem...

img_0714.jpg

Amikor a reformáció a 16. század végén terjedni kezdett, sok más mellett a templomok belső képére is hatással volt. A giccs, a csillogás eltűnt, javarészt még a freskókkal borított falakat is fehérre meszélték. Általában csak a mennyezetet díszítették, jelezve, hogy ez képezi a kapcsolatot a Föld és a mennyország között.

A mennyezet-dekor egy jellegzetes módja volt a díszes fakazetták használata, ezt alkalmazták sokfelé Európában, de mára legnagyobb számban a Kárpát-medencében maradtak fenn fakazettás mennyezetű templomok.

A kazettákon lévő figurális ábrázolások között igen gyakoriak a Nap, a Hold, a csillagok, de bibiliai jelenetek, növények és a paraszti élet mindennapjai is.

Elszórva az Ormánságban, vagy például a Zselicben is találunk fakazettás mennyezeteket, ám mivel Magyarországra a reformáció az erdélyi szászok felől "érkezett", főként az ország észek-keleti csücskében, a Felső-Tisza vidékén fordulnak elő nagyobb számban, most ezek közül nézünk meg néhányat.

Tákos és a mezítlábas Notre Dame

Tákos picike, zsúpfedeles, fa haranglábas temploma igazi nagyágyú, ha máshol nem, fotón már talán mindenki találkozott vele.

takos-mezitlabasnotredame_4.JPG

Mivel Mária Terézia rendelettel tiltotta meg a reformáció híveinek a kő és a tégla templomi építkezésre való használatát, a tákosiak 1766-ban abból építették maguknak a templomot, ami nagy mennyiségben állt rendelkezésre erre: fából és sárból. A törekes sarat mezítláb taposta simára a falu népe, ezért kapta a templom a "mezítlábas" becenevet, a Notre Dame-hoz pedig talán azért hasonlítják, mert épp olyan fontos a templom a tákosiak számára, mint a Notre Dame a párizsiaknak.

takos-mezitlabasnotredame_8.JPG

A templomban egyébként alig változott valami az elmúlt évszázadok során, a szinte kézzel is elérhető mennyezeten 58 fakazetta található, ezeken javarészt virágmotívumok szerepelnek. A táblákat készítő mesterek általában Erdélyből érkeztek és egy "hakni" során több templom mennyezetét is legyártották egymás után. Jellemző volt, hogy a fenyőt is maguk hozták, illetve, hogy a munka végeztével az adományozók névsorát és a saját nevüket is feltüntették valamelyik kazettán. Innen tudni, hogy a tákosi templom fakazettáit egy Lándor Ferenc nevű mester készítette.

Csaroda

Csaroda Tákos közvetlen közelében található, a falu temploma ugyankkor teljesen más, mint a  szomszédos "Notre Dame". Eleve kőből van, hiszen katolikus templomként már régen működött, mikor "átvette" a reformáció. Küllemre is inkább magas és slank, mint zömök, a tornya például olyan vékony, hogy harang nem is fért el benne, tűztoronynak is használták.

csaroda_3.JPG

Belül a kék színű kazettás mennyezet a kék eget szimbolizálja, de nem ettől igazán felejthetetlen a templombelső hanem a freskói, elsősorban a "mosolygós szentek" miatt. A négy vidám bibiliai alakot a bejárattal szemközti - északi - falra festve találjuk és nevüket onnan kapták, hogy a megszokott ájtatos-fájdalmas arckifejezés helyett az ő arcukon mosoly van. Ez aztán az egész templomnak kölcsönöz egy könnyedebb, vidámabb hangulatot. (Amit még tovább erősítenek a piros cirádák vagy virágok).

csaroda_8.JPG

A reformáció egyébként nem tűri az alakos ábrázolást, így elsősorban épp a mosolygós szentek miatt meszelték fehérre a falakat 1550-ben, amikor a falu  földesura (és vele az egész falu) "vallást váltott". Hogy most mégis látszanak a freskók, az annak köszönhető, hogy az 1971 és 1975 között lezajlott restaurálás során épségben "kaparták elő" a képeket az egyébként érdekes módon egyfajta védőréteget nyújtó mész alól. 

csaroda_12.JPG

Csengersima

A csengersimai templom is jól mutat kívülről, hisz egy kis tó partján áll és egy fahídon át lehet megközelíteni. Amikor egyébként az 1200-as években megépült a templom, itt még inkább mocsár volt és erre a kis szigetre menekülve úszta meg a falu népe a tatárok támadását.

csengersima_1.JPG

Belül a mennyezet az igazi pláne, a kazettákon ugyanis a nagyon gazdag növényi ábrázolások mellett állatmotívumokat, például pelikánt, kétfejű sast és sárkányt is látni. Jó tudni, hogy a helyi lelkipásztor rendszeresen szervez úgynevezett "fekvő áhítatot", aminek során a résztvevők a padba vagy épp a földre fekszenek és úgy tanulmányozzák a kazetták mondanivalóját.

csengersima_5.JPG

Gyügye

A gyügyei templom főhajójában 56, a szentélyben pedig 25 festett fakazetta található, a táblák nagy része bibiliai jeleneteket és szimbólumokat örökít meg. (Látható például a Noé bárkáját elnyelő cethal). 

gyugye_8.JPG

A környék templomaira a fakazetták mellett jellemző volt még a díszes koronával rendelkező szószék, Gyügyén az egyik legszebb ilyen koronát találjuk. A templombelső egyébként teljesen újszerűnek hat, nem véletlenül: 2003-ban  lezajlott itt egy nagyszabású felújtás, aminek köszönhetően a templom Europa Nostra-díjas lett.

Érdekesség, hogy pár száz méterre a gyügyei templomtól, Szamosújlakon is áll egy Europa Nostra-díjas templom, igaz a mennyezete nem fakazettás, de ettől még ez is nagyon szép. (a szöveg végén lesz róla kép).

Sonkád

És ha ez még nem volna elég, a környéken van egy harmadik Europa Nostra-díjas templom is, méghozzá Sonkádon, de a három közül ez jutott el a legviszontagságosabb úton a mai gyönyörű belsőig. Eredetileg 15. században épült itt egy katolikus templom, amiből a falu áttérésével, a 16. században lett református templom - eddig még tulajdonképpen szokványos a történet, de a folytatás nem.

sonkad_4.JPG

1717-ben ugyanis erre portyázott egy tatár haramia sereg, akik a falu nemességét értékeikkel együtt a templomba terelték, majd rájuk gyújtották azt. Természetesen mindenki meghalt, a templomból sem maradt sok, a tető például teljesen leégett. 1750-ben új tetőszerkezetet kapott a templom, ekkor került fel a díszes, fakazettás mennyezet, új szószék is készült és a falakat is díszítették.

sonkad_5.JPG

De aztán az idők során, főként a beázások miatt szép lassan ismét minden az enyészeté lett, egy idő után a falakat fehérre meszelték, a mennyezetet bedeszkázták és hosszú évtizedeken át így állt.

A mesebeli fordulat aztán 1993-ban jött el, ekkor indult a templom nagyszabású felújítása, 1997 karácsonyára pedig visszakapta a falu azt a templombelsőt, ami szinte megegyezik az "eredeti", 1750-es állapottal. A motívumok egyébként talán itt vannak leginkább az összhangban: növenyek, szőlő, ezek a fő elemek, az indák pedig szinte átszőnek mindent, még a szószékkorona is olyan, mintha indákból lenne fonva. 

Tarpa

A tarpai templom berendezésének a színeiben a kék és a piros dominál, feltehetőleg azért, mert ősidők óta ezek a beregi régió alapszínei. (a kék szilvakék, nem véletlenül:) 

tarpa_1.JPG

A fakazettás mennyezet mellett itt is van faragott szószékkorona és itt található talán a legdíszesebb Mózes-pad is. (ezen ülnek a lelkészek a szertartások során).

A királykazettáról is a tarpai templom kapcsán érdemes megemlékezni, hisz ebből is itt található talán az összes közül a legmutatósabb. A királykazetta tulajdonképpen egy láda, amit olyankor helyeztek el a mennyezeten, amikor a templom életében valami fontos esemény történt, például egy felújítás.

tarpa_6.JPG

Ezek a ládák egyfajta időkapszulának is tekinthetők, hisz bennük az utókor számára fontos tárgyakat helyeztek el, rajtuk pedig fontos üzeneteket találunk.

És a tarpai templom falán is van egy korábban lemeszelt, de az 1980-ban végzett felújítás során "előkapart freskó", ami többek között például Sárkányölő Szent György küzdelmét ábrázolja, természetesen a sárkánnyal.

tarpa_7.JPG

És a sort meg lehetne folytatni például Vámosoroszi, Márokpapi, vagy épp Túrricse templomával, de már így is sok a szöveg.

Személyes benyomásként csak annyit, hogy bár sokat kell utazni értük, egyszer mindenképp érdemes végigjárni ezeket templomokat, hisz önmagukban és sorba fűzve is egészen különleges hangulatú, "must see" látnivalók, ráadásul Magyarországon belül. Végül még néhány kimaradt fotó annaki, aki még szívesen nézegetne.

/Ha tetszett a poszt, további utazási tippekért kövess a facebookon és az instagramon is./

A bejegyzés trackback címe:

https://turista-szalami.blog.hu/api/trackback/id/tr1013437369

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása