Palócföldön is van ferde torony: látnivalók Szécsényben
2017. december 15. írta: Gyetván Csaba

Palócföldön is van ferde torony: látnivalók Szécsényben

A nógrád megyei Szécsénnyel azért érdemes külön bejegyzésben foglalkozni, mert önmagában is érdekes, de a környékkel, Palócfölddel együtt pláne. Illetve azért is, hogy tisztába tegyük: a közhiedelemmel ellentétben a Széchenyiek nem Szécsényből származnak, igaz majdnem.

A 6000 lakossal rendelkező Szécsény Nógrád megye északi részén, Balassagyarmat és Salgótarján között helyezkedik el, Budapesttől mintegy 75 kilométerre.

szecseny_varoshaza.jpg

A szécsényi városháza

Szécsény

A magyar történelem legfontosabb Szécsénnyel kapcsolatos eseménye minden kétséget kizáróan a Rákóczi szabadságharc idején megtartott 1705-ös országggyűlés, itt választották ugyanis vezérlő fejedelemmé II. Rákóczi Ferencet.

A diétának is nevezett országgyűlések akkortájt úgy néztek ki, hogy a rendek képviselői (általában több százan) összegyűltek a kijelölt placcon, felverték sátraikat, majd hetekig üléseztek. Ez a placc többnyire a Rákos-mező volt, ám a szabadságharc korábbi eseményei miatt új helyszínt kellett keresni, így esett a választás a Szécsény közelében található Borjúpást mezőre.

forgach-kastely_szecseny.jpgez nem a Borjúpást mező, hanem a Forgách-kastély alatti rét

Akit mélyebben is érdekelnek a szabdaságharc és az 1705-ös országgyűlés részletei, annak a Szécsény közepén álló Forgách-kastélyt érdemes célba venni, itt ugyanis működik egy kiállítás, ahol több szemléltető eszköz mellett egy hatalmas terepasztalos bemutatót is találunk.

kastely_szecseny.jpgA Forgách-kastély szemből

A kastély közvetlen közelében van egy ferences rendi kolostor is, ami önmagában is érdekes, illetve azért is, mert az ominózus, nagyjából egy hónapon át tartó országgyűlés idején állítólag itt lakott Rákóczi (van is egy gótikus terem, amit Rákóczi-szobának hívnak). És ha már itt járunk a kolostorhoz kapcsolódó csodaszép templomot se hagyjuk ki.

kolostor_szecseny.JPGA ferences kolostor és a templom

A csodabogár gyűjtők gyűjteményei sokszor jóval izgalmasabbak a sematikus-tematikus kiállításoknál és ez bőven igaz a Szécsényben található Nosztalgia múzemra is. Egy Jászberényi Pál nevű helyi lakos a "csodabogár-gyűjtő" és lássuk be a Nosztalgia név azért jó választás mert ez alá nagyjából minden befér. Ennek megfelelően van is itt a rohamsisaktól kezdve a telefonközponton át a walkman elődjének számító lemezjátszóig minden, ízelítőnek érdemes megnézni ezt a 2 perces videót.

A szécsényi ferde torony

Szinte pont a település közepén áll a Tűztorony, amiről azonnal lerí, hogy ferde. Állítólag azért az, mert amikor a korábbi torony helyére a 19. században a ma is álló barokk tornyot építették, hanyagul végezték az alapozást és észak felé megsüllyedt az építmény. De van egy másik teória is: eszerint a második világháborúban bomba robbant a közelében és ennek tudható be a ferdeség.

img_0888.JPG

Mindenesetre, turisztikailag jóval kisebb vonzerővel bír, mint a pisai ferde torony, pedig a dőlésben csak "egy fokkal  tud kevesebbe"t (4 fok vs. 3 fok). Mondjuk az is tény, hogy a pisai jóval magasabb, így a ferdesége látványosabb.

És ha már fokok: Szécsényről érdemes tudni, hogy az ország egyik leghűvösebb településének számít, telente gyakran szerepel a hírekben azzal, hogy épp itt mérték a legalacsonyabb hőmérsékleteket, volt itt -25 fok is pár éve. Amellett, hogy eléggé északon vagyunk, ennek állítólag az a geológiai magyarázata, hogy a település egy elzárt medencében, ún. "zugban" fekszik.

szecseny_to.JPGzeg-zugos helyen van Szécsény

A Széchenyiek nem szécsényiek

Arra a kérdésre, hogy Szécsényből származnak-e a Széchenyiek a leghelyesebb válasz talán az, hogy "majdnem, de nem". Merthogy a vitézségéért 1697-ben grófi rangot kapó, így a családot tulajdonképp felemelő II. Széchenyi György valóban Nógrád megyéből származott, de nem Szécsényből, hanem Alsószécsényből (mai Szécsénke). A települések ráadásul még csak nem is szomszédosak, így a "nagy" Szécsény valószínűleg azért ragadt meg a köztudatban, mert már ebben az időben is jelentős mezőváros volt. Egyébként II. Széchenyi György volt az, aki 1711-ben megvásárolta a Fertő-tó közelében lévő Nagycenki birtokot, ami később a Széchenyi család központja lett.

A környék

Szécsény környezetében egy nagyjából 20 kilóméter sugarú körben több látnivalót is találunk, ott van például a Palócföld fővárosának is nevezett Balassagyarmat, egy elég "kiadós" Palóc múzeummal, de szintén közel van Salgótarján és Salgó Vára, de Hollókő is szomszédos.

paris_patak_paloc.JPGA palóc Grand Canyon

A felsoroltak mind ismert helyek, a Nógrádszakál határában lévő Paris-patak völgye azonban kevésbé felkapott. Pedig a szurdok a Palóc Grand Canyon néven is ismert, ami ugyan némiképp nagyzolósnak tűnhet, de azt mindesetre jelzi, hogy nem hétköznapi a hely. Feleseges is vele kapcsolatban jelszőket puffogtatni, az alábbi néhány kép, meg a videó úgyis önmagáért beszél.

/Ha tetszett a poszt, további utazási tippekért kövess a facebookon és az instagramon is./

dsc03541.JPG

dsc03607.JPG

A bejegyzés trackback címe:

https://turista-szalami.blog.hu/api/trackback/id/tr5213500217

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása