Az Alpakáktól az Alpokaljáig - kirándulás az Őrségbe
2017. április 25. írta: Gyetván Csaba

Az Alpakáktól az Alpokaljáig - kirándulás az Őrségbe

Amikor egy földrajzi területnek annyira beszédes neve van, mint az Őrségnek, akkor nehéz elkerülni az elcsépelt Nomen est Omen kifejezés használatát és minden erőfeszítés ellenére nekem sem sikerült.

Az Őrségnek ugyanis tényleg a nevében van a sorsa: a honfoglalás idején Árpád vezér telepített ide őrállókat azért, hogy megvédjék az ország nyugati határát, így született az Őrség.

img_4586.JPG

A területnek később is fontos stratégiai szerep jutott, a múlt rendszerben például a vasfüggöny felhúzása után határzár alatt volt gyakorlatilag az egész Őrség. Ez aztán azt eredményezte, hogy az itt élők nagy részét kitelepítették, akik maradtak teljes elszigeteltségben éltek. Hírek se ki, se be, ezért válhatott kissé elfeledetté a vidék.

„Jó ember ha erre tévedsz, nézd meg ezt a szép vidéket, vidd el hírét bánatát,
Erre volt a határsáv, körbezárta Őrség népét, elüldözte jó nagy részét”

Ez az idézet egy, a kitelepítések okán emelt emlékműról való, de a hányatott időszakról szól például Moldova György Az Őrség panasza című könyve is. A sors fura fintora, hogy a múltbéli elzártságból mostanra előnyt tudtak kovácsolni az itt élők, hisz a természeti és az épített értékek is jól "megőrződtek", márpedig mindkettőből van bőven. Nézzük most ezeket sorban...

Csoda szerek

A terület erősen tarkított dombokkal, az Árpád által betelepített őrállók is ezekre a dombokra építkeztek, a magaslatokból ugyanis jól belátták a környéket. Egy-egy ilyen dombon több család élt, az általuk létrehozott épületcsoportokat nevezték szereknek.

img_4668.JPG

A szeres településszereket még ma is létező, ősrégi őrségi :) különlegesség.

 

A szerekkel a helységnevekben is találkozunk: az Őrség központjának tekinthető Őriszentpéter például hét szerből áll: Városszer, Baksaszer, Alszer, Kovácsszer, Siskaszer, Templomszer, Keserűszer, Égésszer, Galambszer.

Az ország más részein az elmúlt rendszer gyakorlatilag elsöpörte a tradícionális paraszti építészetet, ám a fent említett, korábbi elzártság miatt az Őrségben nagyobb számban maradtak fenn ezek az épületek és mára ez az egyik legnagyobb vonzereje lett a vidéknek. A házak jó részét most is lakják, de aki skanzenes formában akar megnézni egyszer egy szert:), az Szalafőre menjen és ott keresse a Pityerszeri Népi Műemlékegyüttest.

pityerszer_7.jpg

Templomok és haranglábak

Vallási épületekben is gazdag a vidék. Őriszentpéteren például van egy majd ezer éves Árpád-kori templom, de felkapott lett Magyarföld nemrég épült fatemploma is, de ahogy sokaknak, úgy nekem is a Veleméri Szentháromság templom a nagy kedvencem.

2015-10-18_18_03_27.jpg

A falu szélén álló kis templomot Fény templomnak is nevezik, az ablakon bejövő napsugarak ugyanis az év során gyakorlatilag teljesen körbepásztázzák a falakon lévő, bibiliai jeleneteket ábrázoló freskókat. A bravúros tervezésnek köszönhetően egyetlen olyan falrész van csupán, amit nem érint soha a napfény: azt, amin a pokol ábrázolása szerepel... Háromszor-négyszer már biztos jártam itt, de nem lehet betelni a hangulatával.

velemer_3.jpg

A templomok mellett nem szabad kihagyni a felsorolásból az Őrségre nagyon jellemző szoknyás haranglábakat sem. Ezekből jó pár van errefelé és alapvetően a templom nélküli pici települések miatt terjedtek el, a harangozást ugyanis ezekben a falvakban is meg kellett oldani.

pankasz_3.jpg

Alpaka és Alpokalja

Magyarország nyugati része eleve gazdagabb csapadékban, de az Alpok közelsége miatt az Őrség kifejezetten esős vidék. Erdőkben, rétekben nincs hiány és ami azonnal beugrik, ha az Őrségre gondolok, minden nagyon-nagyon zöld. Folyó- és állóvíz is van bőven, ezek közül most a Hegyhátszentjakab melletti Vadása-tóról teszek be egy olyan képet, ami önmagáért beszél.

vadasa_1.jpg

De, hogy gyengeséget is mondjak: a talaj például kifejezetten gyenge errefelé, ám ebből is egy csomó jó dolog adódik: jellemző a legeltető állattartás, vagyis akármerre megyünk mindenfelé tehenek, lovak, szamarak, szürkemarhák legelnek a réteken, sőt Szaknyéron még egy Alpaka farm is van. (Aki nem tudja mi az az alpaka, az gondoljon a legviccesebb állatra, amit valaha látott:).

szaknyer-alpaka.jpg

Tök jó kaják, tökfesztivál

Minden magára valamit adó régiónak van "saját márkás" gasztroalapanyaga, az Őrségben ez a tök. A tök elterjedésének is köze van a gyenge, agyagos talajhoz: más ugyanis nem nagyon termett meg, az itt élők pedig "abból főzünk ami van" alapon millió féle tökös receptet fejlesztettek ki az évszázadok során. Ezek nagy része a helyi vendéglőkben a sütőtökkrémlevestől a tökös-mákos rétesig természetesen meg is kóstolható.

A szükség szülte azt is, hogy a régi világban nem dobtak ki semmit, a tök minden részét felhasználták. A tökmagból például olajat préseltek, szinte minden portán volt egy tökmagolaj-ütő (magyarul sajtoló) berendezés.

img_4360.JPG

Hagyományos tökmagolaj-ütő már maximum mutatóban van, ám modernebb gépeken jó pár helyen sajtolnak igazi őrségi tökmagolajat és ahogy egyre felkapottabb hely kezd lenni az Őrség, úgy a töknek és tökmagolajnak is lassan olyan kultusza lesz, mint Tihanyban a levendulának. (Tökfesztivál például már természetesen van minden év szeptemberében).

A vidék kedveltségének növekedésére utal az is, hogy egyre kezd teret nyerni az újhullámos gasztronómia, az őriszentpéteri Pajta étterem például elég jól keveri a vidéki fílinget és a városokban mostanság nagyon trendi gasztro-bisztrós életérzést.

Vendégházak mindenhol

Az Őrségbe csak több napra érdemes jönni, de szerencsére tele van a környék remek vendégházakkal. Igazából csak választani nehéz, mert nagyon színvonalas módon űzik a vendéglátást, bárhol jártam eddig ezt tapasztaltam. Külön csak azért emelem ki a Kerca Bio Farmot, mert sok tekintetben tud extrát és kicsiben ez nekem maga az Őrség. Hatalmas füves terület tartozik a farmhoz, őzek, kecskék, lovak rohangálnak mindenfelé és még egy kis patak is van a kert végében. Vendéglátásban is jók, helyben készített sajtokat, sonkákat lehet például kóstolni és aki akar még lombházban is aludhat.

Összefoglalva tehát az Őrség vonzereje viszonylagos érintetlenségében van, nincs közel a fővároshoz, ezért nincs nyomasztóan sok túrista sem. A falvakat kis forgalmú utak kötik össze, bringán például pár nap alatt bejárható a vidék. Nekem az a tapasztalatom, hogy aki már járt itt, az biztos visszatér.

/Ha tetsztett a poszt, további utazási tippekért kövess a facebookon és az instagramon is./

A bejegyzés trackback címe:

https://turista-szalami.blog.hu/api/trackback/id/tr7112454049

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.