Utazás! Látnivalók egy napra Velencében
2017. augusztus 12. írta: Gyetván Csaba

Utazás! Látnivalók egy napra Velencében

Velencét látszólag az is "ismeri", aki még nem is járt ott, ugyanakkor az sem ismeri igazán, aki már többször volt. Az alábbiakkal talán mindenki közelebb kerül a megértéshez.

Tudnivalók Velencéről

Unalomig ismételt tétel, hogy Velence cölöpökre, meg tengerre épült, de az okokról keveset hallani, pedig Attilának és a hunoknak is igen komoly közük van hozzá. A Római birodalom bukása után ugyanis hatalmas népvándorlás kezdődött, az itt élők pedig a keletről betörő gótok és hunok elől menekültek a szárazföldről a lagúna távolabbi, biztonságosabb részére. Vagyis igazából ez itt nem is a tenger, hanem egy sekélyebb vízű lagúna sok-sok (kb. 120) szigettel.

fullsizerender_9.jpg

Ezeket a szigeteket kezdték összeépíteni az 5. századtól, Velence tehát nem úgy fejlődött, mint a legtöbb nagyváros, azaz nem egy városmagból nőtt ki, hanem sok sziget nőtt össze. Központ persze ettől még van, ez a mai Szent Márk tér környéke.

Velence cölöpökre épült, méghozzá úgy, hogy a tengerfenékbe stabil alap gyanánt beverték a tuskókat, majd erre építették rá a kő és tégla rétegeket, majd a házak falait. A cölöpök cédrus fa törzséből készültek, ennek a fának ugyanis az a jellegzetessége, hogy víz alatt, avagy oxigénszegény körülmények között ellenáll a korhadásnak. 

Történelem - a fénykor

Tehát az 5. században indult nagyjából a szigetek betelepülése, először csak a halászok menekültek a lagúnák közé, aztán már a tehetősebb polgárok is. Eleinte só lepárlásával keresték az itt élők a pénzt, majd hajókat építettek és megindult a kereskedelem például Dalmácia felé. Voltak persze keresztesháborúk, meg egy csomó hódítás: például komoly csatákat vívott Velence a mai Horvátország területéért a Magyar Királysággal. Jobban ezt a részt nem taglalnám, inkább itt egy térkép, ami szemlélteti, hogy a fénykorban (kb. 12.-15. század) mekkora terület tartozott Velencéhez főként az Adriai- és a Földközi-tenger mentén.

 velence_uralma_gyetvan_utazas.jpg

Hódítások ide vagy oda, az egy szavas lényeg azért a kereskedelem. Ez tette a városállamot naggyá, olyannyira naggyá, hogy Velencét tekinthetjük a világ első igazán komoly kereskedelmi és pénzügyi központjának. (Így talán nem is a városállam kifejezés a megfelelő rá, hanem a kereskedőállam). 

A sokrétű kereskedelmi kapcsolatokhoz színes művészet kapcsolódott, ez volt a velencei reneszánsz, ami különbözött az összes más városállam (Firenze, Genova) művészetétől és amit a mai napig emlegetnek elsősorban az olyan nevek miatt mint Tiziano vagy El Greco, de a festészet és a szobrászat mellett az építészet és az irodalom is csúcsra járt a fénykorban. Ekkortájt tartották az első karnevált is, ami kezdetben még nem csak farsangi álarcos mulatság, hanem a nagy tengeri győzelmek megünneplése is volt.

fullsizerender_13.jpg

A 827-es évet is mondják egyébként Velence születésének, méghozzá azért, mert ekkor kerültek a városba a négy evangélista egyikének, Szent Márknak a hamvai. A velenceiek innentől az államukat Szent Márk köztársaságnak nevezték és a város szimbolúma is az a szárnyas oroszlán lett, ami az evangélista jelképe volt. A szárnyas oroszlánnal ma is találkozthatunk mindenfelé a városban, és Szent Márkkal is, hisz a főtér és a főtemplom is például az ő nevét viseli. 

fullsizerender_11_1.jpg

Így lett Velence Olaszország része

Előre jelzem, hogy itt is el fogom nagyolni a történelmi részt, de akit bővebben érdekel, az mindent megtalál a történelemkönyvekben. A fénykor után szükségképp a hanyatlás következik, Velence hanyatlásának pedig több összetevője is volt.

Belejátszottak az oszmán-török hódítások, de az is, hogy a 15. század táján indultak el útjukra az olyan felfedezők, mint Kolombusz, vagy Magellán, az ő felfedezéseik hatására pedig Velence kezdte elveszíteni kereskedelmi előnyét. És ha ez még nem lenne elég, a középkorban hatalmas pestisjárványokkal is meg kellett küzdenie a városnak.

fullsizerender_8.jpg

A számszerűsíthető véget talán 1797-es év jelenti, ekkor foglalta el ugyanis Napoleon az észak-itáliai területeket, köztük Velencét is. Később osztrák (ha úgy tetszik Habsburg) kézre került a város és ez nagyon nem volt ínyére a helyeiknek, lázadoztak is rendesen. Mivel Velence még ekkor is nehezen bevehetőnek számított, egy alkalommal időzített órával felszerelt léggömbökkel bombázták a velenceiek a Habsburgok hadiszállásait. Ezt az 1849-es akciót tartják egyébként a világ első légitámadásnak.

Fontos évszám 1866 is, ekkor csatlakozott Velence az olasz királysághoz, innen pedig már a sztori kis történelemismerettel összerakható.

Az élet Velencében

Fontos leszögezni, hogy a városnak van egy modern része is, ahol közel 300 ezer ember él, a "historical" Velencében pedig nagyjából 50 ezer. Az ő nyakukba szakad tehát a napi közel 60 ezer!!! turista, azaz nyugodtan mondhatjuk, hogy Velencében zajlik az élet.

Egyébként ha valaki beleszeret a városba és itt akar lakást venni, akkor nagyjából  7 és 15 ezer euró (2 és 4 millió forint) közötti négyzetméterárral kell számolnia, de úgy is kijön a matek, ha azt mondom: egy felújított átlagos méretű lakásnak kb. 500 ezer euró (150 millió forint) az ára. A bérlet sem olcsó, egy 85 nm-es apartman 1200 és 1500 euró között van havonta. Persze viszonyítás kérdése, hogy kinek mi a sok, hallottam egy olyan floridai párról, akik azért költöztek ide, mert imádják a várost és azzal, hogy nem kellett két autót fenntartaniuk, már jobban jöttek ki, mint otthon. (Ehhez persze olyan munka is kell).

img_2913.JPG

Kezdetben egyébként faházak épültek a cölöpökre, aztán a tűzveszélyesség miatt - meg mert megindult a fellendülés - épülni kezdtek a ma ismert, oly jellegzetes "velencei" lakóházak. (ilyenek vannak az Adria mentén sokfelé, amerre a velnceiek terjeszkedtek).

Egy tipikus történelmi velencei lakóház egyébként három emeletes, az alsó szinten volt a kamra, mert ezt a részt nem volt olyan nagy gond, ha ellepte a víz, a második szint az élettér a nappalival, a harmadikon pedig a hálószobák vannak/voltak. 

Látnivalók és a gondolák

Jelenleg 438 híd van Velencében, kezdetben azonban töredéke sem volt még meg ezeknek, így csónakon kellett megoldani a lagúnák-épületek közötti közlekedést. A tehetősebb családoknak volt saját csónakjuk, a reneszánsz idejében, a fénykorban csaknem 10.000 gondola volt Velencében és komoly hajóépítő céhek működtek itt. Ekkortájt alakult ki a gondolák  jellegzetes, elején-végén magasba emelkedő, kecses hajóteste és lett jellemző a díszítés is, ami nyilván a család rangját volt hivatott kifejezni.

fullsizerender_18.jpg

Kezdetben egyébként két evezős tartozott egy hajóhoz, ám ahogy idővel szegényedni kezdett a velencei nemesség, úgy lett jellemzőbb az egy személyes meghajtás.

A mínusz egy emberrel viszont oda lett a hajó egyensúlya, így a felépítményen is változtatni kellett: ezt az esetek nagy részében úgy oldják meg, hogy azon az oldalon ahol a gondolás a hosszú evezőjével hajtja a csónakot az oldalfal némileg alacsonyabb lett, míg a másikon magasabb.

A gondolák száma igazán a 19. század végétől kezdett csökkenni, főként a hidak megépülte miatt és nyilván azért is, mert megjelentek a motoros csónakok/hajók. Ma körülbelül hatszáz gondola van Velencében és már csak túristákat szállítanak. Az ár elég borsos: fél óra 100 euró, ugyanakkor az is tény: ha olcsóbb lenne, akkor valószínű mindenki gondolázni akarna, arra pedig ma már nincs kapacitás.

Velencét sokan valahonnan "átruccanva" egy napra keresik fel és ügyesen tervezve be is járható a város ennyi idő alatt, ebben a 4 perces videóban összefoglaltam, szerintem hogyan:

/Ha tetszett a poszt, további utazási tippekért kövess a facebookon és az instagramon is./

A bejegyzés trackback címe:

https://turista-szalami.blog.hu/api/trackback/id/tr6112705401

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.