Remeték, várak, lebegő falu: látnivalók a Vértesben
2017. szeptember 30. írta: Gyetván Csaba

Remeték, várak, lebegő falu: látnivalók a Vértesben

Noha tele van szuper látnivalókkal és Budapesthez is közel van, mégsem lepik el úgy a kirándulók a Vértest, mint mondjuk a Budai-hegységet. Az alábbiak elolvasása után csak egy kérdés marad: hogyhogy?

Hol van és mi az a Vértes?

A Vértes-hegységről annyit általában mindenki tud, hogy valahol a Gerecse, a Budai-hegység és a Bakony között helyezkedik el és a hozzá köthető legnagyobb település Tatabánya.

Ez alapnak jó, annyival esetleg még nem árt tisztában lenni, hogy a Vértes alkotókőzete dolomit, ami ugyan csak egy magnézium atomban különbözik a például a Budai-hegységet alkotó mészkőtől, de ez az egy atomnyi különbség a természetben nagy jelentőséggel bír. A mészkővel (kalcium-karbonát) szemben ugyanis a dolomit (kalcium-magnézium-karbonát) nem oldódik vízben, ezért a Vértesben nem jellemzőek például a cseppkőbarlangok, viszont jellemző rá a fizikai aprózódás, emiatt vannak tele apró fehér kaviccsal, avagy dolomittörmelékkel az utak a Vértesben. 

vertes_gyetvan_utazas.JPGdolomitból van

Várak, történelem

A Vértes elnevezés a legenda szerint onnan származik, hogy 1053-ban itt futamodtak meg vértjeiket hátra hagyva III. Henrik német-római császár csapatai I. András vezette magyar seregek elől.

Mivel a Vértes, a nevében hordozza a történelmét, egyáltalán nem meglepő, hogy találunk itt jó pár várat jobb-rosszabb állapotban, ami közös ezekben, hogy építésük a Csák nemzetséghez köthető. A Csák Máté által fémjelzett Csák nemzetség a honfoglalást követő háromszáz évben az ország legnagyobb birtokos családjának számított, birtokaik központja pedig a Vértes területén volt, ma is van jó olyan település ami őrzi a nevüket (Csákvár).

A várak közül Csókakőt kell első helyen említeni, mivel ez a legszebb helyen lévő és (szép lassan) a legjobb állapotban lévő vár is a Vértesben. Azért szép lassan, mert 1995-re annyira lepusztult, hogy látogatni sem lehetett, így elkerülhetetlenné vált a felújítása. A felújítás 2003 óta zajlik és mostmár a vár bizonyos részei kifejezetten tetszetősek. 

csokako_gyetvan_utazas.JPG

A Csókakői vár első üteme a 13. században épült és egyáltalán nem véletlen, hogy épp ide. A vár alatt fekszik ugyanis a Móri árok, amin keresztül haladt középkor egyik nagy nemzetközi útja, a Tihanyi Apátság alapítólevélben is említett Nagy hadút. Ez volt az az út, amin vértjeiket eldobálva menekültek a már említett német csapatok anno.

gyetvan_csokako_utazas.JPG

A Vitány vár sokkal nehezebben megközelíthető, mint a csókakői, ez ugyanis az erdő közepén van. Felkeresni viszont mindenképpen megéri, annak legalábbis biztosan, aki szereti a romos, romantikus várakat. 

vitanyvar_gyetvan_utazas.JPG

/A Vértesben található a Várgesztesi vár is, de ezt most azért nem részletezem, mert a legutóbbi információm az róla, ahogy felújítást kezdenek rajta, így nem látogatható./

Remeték és templomok

Ha választani kéne, hogy számomra mi a legnagyobb szám a Vértesben található látnivalók közül, akkor egyértelműen azt a Majkpusztai remeteséget mondanám, ahol egykor a kamalduli szerzetesek éltek.

utazas_gyetvan_kamalduli.jpg

Az épületkomplexum hangulata nagyon magával ragadó, azt tapasztaltam, hogy azokat is behúzza, akik kevésbé fogékonyak a spirituális dolgokra. Hogy ennek mi az oka, nehéz megmondani, talán az, hogy az épületek alatt állítólag dupla Szent György vonal kereszteződés található. (ezért is építkeztek pont ide).

De indok lehet a kamalduli szerzeteseket körbelengő titokzatosság is, ők az a szerztesi rend, akik fehér csuklyás ruhában jártak és némasági fogadalomban éltek. Évente csak két alkalommal, karácsonykor és húsvétkor találkoztak-beszéltek egymással, amúgy elszigetelten, saját lakrészeikben éltek és imádkoztak.

gyetvan_kamalduli_kirandulas.JPG

Ezeket a cellákat vagy lakrészeket most is meg lehet nézni, de mindenképp érdemes idegenvezetőt kérni, mert elképesztő jó sztorikat hallhatunk.

A Vértesszentkereszti templom (ami ma már rom) történetében is fontos szerepe volt a szerzetes rendeknek. Előbb ugyanis a bencések, majd a domonkos rendi szerzetesek kezében volt a templom, ami a törökök érkeztével vált lakatlanná és kezdett lepusztulni. A gótikus templomrom az erdő mélyén található, így nem egyszerű megtalálni, ráadásul be is kell előre telefonon jelentkezni, de kihagyni nem érdemes, ez a kép szerintem a bizonyíték rá.

vertesszentkereszt_gyetvan_utazas.JPG

Látnivalók még a Vértesben

Hogy sok az erdő és a túraútvonal a Vértesben, az már talán az eddigiekből is kiderült, így a természeti látnivalóknál most két félig természetest emelek ki. 

Gánt település mellett 1925-ben kezdtek bauxitot bányászni és rövidesen olyan méreteket öltött a kitermelés, hogy a 30-as évekre ez lett a világ legismertebb bauxitbányája.

gant_banya_gyetvan_utazas.jpg

Miután a bánya kimerült, a termelést beszüntették, a természet pedig újra elkezdte birtokba venni a területet és mostanra pont ez benne a különleges. Nagyon jó fotókat lehet csinálni a vörös buckákon növekvő mini erdőről és a meredek sziklafalról, de akit a madarak érdekelnek, annak is tetszeni fog a hely, mert a sziklafal repedéseit fészkelő madarak vették birtokba. 

Bokod ma már a környék egyik legfelkapottabb helye, korábban külön bejegyzésben is szerepelt nálam, így most csak annyit röviden, hogy a Bokodi-tavat az 1960-es években hozták létre azért, hogy hűtővízzel lássa el az itt működő hőerűművet. Mivel a tóba engedték ki az erőmű hulladékhőjét is (kvázi a gőzt vagy forró vizet), a tó gyorsan a horgászok kedvence lett, hisz télen sem fagyott be.

turista-szalami_bokodi-to.JPG

Épp egy téli fotó miatt kapták fel igazán a tavat néhány éve, amikor is a Bing internetes kereső főoldalán szerepeltek a jellegzetes úszóházak a téli hajnalon gőzölgő tóval. Ma már ez a kép nem készülhetne el, hiszen az erőmű két éve bezárt, de ettől még sokan jönnek ide most is. A Vértesről egyben videóm nincs, a Bokodi-tóról viszont van, ami épp azt mutatja meg, hogyan viselik a helyiek a rengeteg turistát.

/Ha tetszett a poszt, további utazási tippekért kövess a facebookon és az instagramon is./

A bejegyzés trackback címe:

https://turista-szalami.blog.hu/api/trackback/id/tr1812894640

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.