Beethoven ide járt csajozni - utazzunk Martonvásárra
2017. október 13. írta: Gyetván Csaba

Beethoven ide járt csajozni - utazzunk Martonvásárra

Amikor az M7-esen Budapest felé haladva elérjük a martonvásári lehajtót, az már azt jelenti, hogy néhány perc és a fővárosba érünk - sokaknak ennyit jelent csak Martonvásár, pedig a település ennél jóval többet tud, itt van például az ország egyik legszebb kastélya és kastélyparkja.

1.JPG

Fekvését tekintve Martonvásár Fejér megye északi részén található, Budapesttől és Székesfehérvártól egyaránt 30 kilométerre. A településre akkor köszöntött a fénykor, amikor az 1760-as években a Brunszvik család kezébe került az akkor még eléggé mocsaras terület. A Brunszvikok, akik a kor meghatározó grófi családja voltak és akik Mária Teréziától kapták a birtokot, első körben lecspolták a mocsarat, majd hozzáfogtak a kastély és a park kialakításához. A családról még annyit, hogy legismertebb és egyben legérdekesebb-legszínesebb tagja Brunszvik Teréz volt, aki amellett, hogy írt, festett és zenélt, európai hírű támogatója volt az óvódák ügyének. A Monarchia első óvodájának megalapítása is az ő nevéhez köthető (1828), ekkortájt egyébként az óvodát még kisdedóvónak hívták (innen a dedó) és férfiak vigyáztak a gyerkekekre. 

img_9523.JPGBrunszvik Teréz szobra Budapesten

És ha ez még nem volna elég Brunszvik Terézhez: állítólag ő volt az első, aki Magyarországon karácsonyfát állított (1824).

A "legangolabb" magyar kastély

A martonvásári Brunszvik-kastély tehát az 1770-es években épült, az akkori kor divatjának megfelelően barokk stílusban, ám nem telt el 100 év és át is építették, már egy következő kor divatja szerint. A tulajdonosa ekkor Brunszvik Géza volt, aki sokat járt Angliába, ennek megfelelően lett angol neogót avagy Tudor stílusú a kastély. Akinek egyébként az épület láttán beugrik a Westminster Apátság, az jó nyomon jár, a londoni parlament épületét is ezekben az években alakították át, szintén a neogótika mentén.

velence_40.JPG

A Brunszvik éra után jó néhány tulajdonosváltáson átesett a kastély, volt például a Dreher család birtokában is, 1949-től pedig a Magyar Tudományos Akadémia a tulajdonos, az egyik szárnyban most is kutatóközpont működik. Ez a rész nem látogatható, a másik szárny viszont igen, itt egy Ludwig von Beethoven munkásságát és életét bemutató múzeumot találunk. Hogy mi köze Beethovennek a kastélyhoz, arról majd később. 

A park is angol

A martonvásári Brunszvik-kastély igazi erőssége a kastélyt körülvevő 70 hektáros angol park, amit sokan hazánk legszebb kastélyparkjának tartanak.

velence_45.JPG

A tájképi kertek azért tájképiek, mert olyan látványt nyújtanak, mint egy festett kép a vásznon és ez nagyon igaz a martonvásári kastély parkjára is. Mintha minden fát és bokrot körzővel, vonalzóval terveztek volna meg, de a tereptárgyak is nagyon a "helyükön vannak". Természetesen tó is van, enélkül nem is lehetne igaz az összhatás, ezt egyébként a Szent László patak felduzzasztásával hozták létre. A tó közepén van egy sziget, ahova egy fahídon átsétálva lehet bejutni.

velence_28.JPG

A sziget legfőbb érdekessége a hangversenykert mellett ez a mocsári ciprus nevű fakülönlegesség.

velence_51.JPG

A park része az a közvetlen a kastély mellett álló kőoroszlán is, ami eredetileg a Széchényi Lánchídra készült, de  mivel nem nyert a pályázaton, ide került.

velence_38.JPG

A Beethoven szál és a hajszál

Végül pedig jöjjön a bulvár. Beethoven 1799-ben ismerkedett meg a kastély építtetőjének özvegyével, Brunszvik Antalnéval, aki arra kérte az akkor 29 éves Bécsben élő zeneszerzőt, hogy tanítsa zongorázni két lányát, Brunszvik Terézt és Jozefint. Beethoven némi vonakodás után igent mondott a felkérésre és többször járt is a Martonvásári kastélyban, ahol amellett, hogy oktatta a lányokat, szűk körben koncertet is adott. A pletykák szerint buzgalmában az is szerepet játszott, hogy a fiatalabbik lányhoz, Jozefinhez gyengéd szálak fűzték. Szerelmük Beethoven polgári származási miatt nem teljesedhetett ki, de hogy nagy volt a lámúr, arra az a pár sor a bizonyíték, ami Beethoven egyik a - kutatók szerint Jozefinnek szóló - levelében olvasható.

„Már az ágyban Hozzád szállnak gondolataim, én Halhatatlan Kedvesem, itt-ott vidáman, azután ismét szomorúan, várva a sorstól, meghallgat-e bennünket? Élni csak egészen Veled tudok, vagy sehogy.” 

A kastély épületében működő múzeumban vannak további részletek kettejük kapcsolatáról, de van itt korabeli zongora, Beethoven szoborportré, sőt még a mester egy hajtincse is szemügyre vehető az egyik vitrinben.

velence_42.JPG

Videóm sajnos nincs, de pár fotót beteszek még a végére kedvcsinálónak.

/Ha tetszett a poszt, további utazási tippekért kövess a facebookon és az instagramon is./

A bejegyzés trackback címe:

https://turista-szalami.blog.hu/api/trackback/id/tr9812954665

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.