Látnivalók Kecskemét "barackból" épült belvárosában
2017. november 17. írta: Gyetván Csaba

Látnivalók Kecskemét "barackból" épült belvárosában

Ha egy városról nem igazán lehet újat mondani, akkor érdemes valami egyedi nézőpontot keresni, így más megvilágításba helyezhetők az amúgy unalomig ismételt dolgok is. Nézzük meg picit másképp most Kecskemétet.

Egy napos kirándulás Kecskeméten

Amellett, hogy az ország egyik legszebb belvárosa a kecskeméti, az egyik legkompaktabb is, hisz a fontosabb látnivalók nagyjából egy körbefordulással megnézhetők (és egy nap alatt bőven bejárrhatók).

img_1947.jpg

Az origónak tekinthető Címerdomb mellől tulajdonképpen látszik a szecessziós Városháza (1893), a Katona József színház (1895) és a hosszúkás belvárosi sétány másik végén szinte még a Zsinagóga (1870) és a Cifrapalota is (1902).  Az épületek neve mellett feltüntettem az építésük évét, méghozzá azért hogy kiemeljem: Kecskemét csodás belvárosa nagyjából 20-30 év alatt épült fel. Hogyan és miért?

img_1948.jpg

Az 1700-as évek végén óriási problémákat okozott errefelé a futóhomok, amit nagy nehézségek árán végül az 1800-as évek elejére sikerült megkötni gyümölcs (barack és vegyes:) ültetvényekkel. A gyümölcsre épülve jött létre a konzervipar, a város pedig ezáltal gyorsan gazdagoni kezdett. A bevételeket magukra költötték és szinte egy csapásra kialakult a ma is jól ismert belváros.

Ekkortájt a 19. század végén, 20. század elején jártunk, nem véletlen tehát, hogy szinte minden az akkoriban nagyon divatos historizáló és szecessziós stílusban épült. Nem csak az imént felsorolt épületekre igaz ez, hanem a belváros szinte egészére. És azt is fontos elmondani, hogy a jólét mellett a közelgő Millenium is motorja volt a városfejlesztésnek (Nyilván sokaknak beugrik a párhuzam: Budapest is ekkor élte fénykorát és itt is tombolt a szecesszió)

dsc01055.JPG

Ennyi bevezető után jöhetnek a konkrétumok. Városháza: A korábbi Városháza ugyanott állt, mint a mostani, de a 19. század közepére állítólag annyira romos lett az állapota, hogy a város szégyenének tartották. Az új, szecessziós épület 1897-re készült el, a tervezője a kor legnagyobb magyar szecessziós mestere, Lechner Ödön volt.

dsc01059.JPG

Érdekesség, hogy a kecskemétiek kezdetben nem kedvelték az épületet, de hallottunk már hasonlóan induló történetet például Párizsról és az Eiffel toronyról... A Városházát belül is érdemes megnézni, egyrészt a díszterem berendezése, másrészt a mennyezet díszítő eredeti Székely Bertalan freskók miatt.

A Városháza homlokzata nagyon mutatós és díszes, a rajta elhelyezkedő harangsor pedig nem csak dísz, hisz minden egész órakor felcsendül egy harangjáték, mi mással mint a híres "Kecskemét is kiállítja nyalka verbunkját" című nédpdallal...

Katona József Színház: A színház a Városháza szomszédságában van, a stílusa eklektikus és aki érez némi hasonlóságot a Budapesti Vígszínházzal, az jó nyomon jár, hisz mindkét épületet ugyanaz a bécsi tervezőpáros tervezte. (Ferdinand Fellner és Hermann Hellmer)

dsc01081.JPG

A színházat a Bánk Bán írójáról Katona Józsefről nevezték el, mivel Katona Kecskemét szülötte volt. (A Bánk Bánt egyébként nem itt írta). Sok nagy rendező és színész megfordult a színházban, 1843-ban pedig Petőfi Sándor is szerepelt itt, mint vendégművész.

A parkokkal, szökőkutakkal szegélyezett belvárosi sétány másik végén található a hófehér Zsinagóga. Ahogy a Tokaji bor világhírűvé tételében is elévülhetetlen érdemei voltak a zsidó kereskedőknek, úgy a Kecskeméten feldolgozott gyümöcs sikeres terjesztéséhez is nagyban hozzájárultak. A zsidóság a 17. század közepén telepedett meg a városban, a Zsinagóga pedig az 1800-as évek közepén épült. 

dsc01065.JPG

Jó még tudni, hogy 1911-ben nagyon komoly földrengés rázta meg Kecskemétet, szinte minden belváros épület megrongálódott, a Zsinagóga kupolája például, mint egy kupak felnyílt és hónapokig úgy állt. Jelenleg a Tudomány és Technika háza működik az épületben.

Épp a Zsinagóga mellett van Kecskemét talán leghíresebb épülete, a Cifrapalota. A szecessziónak erről a népies (sok magyaros motívumot is tartalmazó) ágáról mindig a mesés mézeskalács házak jutnak eszembe, a Cifrapalota pedig már csak az ismert gyerekdal miatt is mesébe illő.

dsc01083.JPG

A dalt egyébként Erdélyben gyűjtötte Kodály Zoltán 1912-ben, így elég valószínű, hogy egy másik cifra épületről szól, ettől függetlenül a Cifrapalota és a gyerekdal már szétválaszthatatlanok, a kecskemétiek pedig jó érzékkel zöldre festették az eredetileg állítólag fehér ablakokat. (Ki ne tette volna a helyükben?:) 

A belvárosban angolul is fel vannak tüntetve az útbaigazító táblákon a látnivalók nevei és alighanem a Cifrapalotával volt a legnagyobb gondja a fordítóknak. Végül a kicsit megerőszakolt "ornamented palace" (kb. díszes palota) fordítás mellett döntötték, hozzáteszem, én se tudnék jobbat és ez is csak azt jelzi, mennyivel választékosabb a magyar nyelv, mint az angol.

img_1945.jpg

Kecskeméti templomok

A templomokat muszáj külön fejezetben tárgyalni, hisz a belvárosban három is van egymáshoz közel. Az első számú templom az Öreg templom, de ezt nevezik Nagy templomnak is, az Alföldön ugyanis az "öreg" "nagyot" is jelent.

dsc01052.JPG

A templom tényleg hatalmas, a tornya 75 méteres, az az Alföld legmagasabb építménye. A harangja se kicsi, olyan messzire szól, hogy régen állítólag a pusztán dolgozók több tíz kilóméterre is hallották, ha délben, azaz ebédidőben megszólalt.

A Városházával szemben áll a Szent Miklós templom, avagy a Barátok temploma, ami kívülről nem annyira mutatós, viszont jelentősége nagy, hisz ez a város legrégebbi épülete (1290 körül épült).

img_1944.jpg

Érdekesség, hogy a reformációt követően a reformátusok és a katolikusok pár évig együtt használták a tempomot, majd a reformátusok építettek maguknak egy saját (fa)templomot, ami viszont pár évvel később leégett. Ekkor 1658-at írtunk, azaz még javában török uralom alatt volt az ország és tiltott volt a kőtemplomok építése. A kecskeméti reformátusok azonban nem nyugodtak ebbe bele és delegációt küldtek Konstacinápolyba, végül némi egyezkedés után meg is kapták az engedéyt. A történethez persze hozzátartozik, hogy 700 aranyat is fizetniük kellett. Az építkezés 1680-ban kezdődött, és négy év múlva már fel is szentelhették a ma is álló templomot.

Kecskeméti közhelyek

Kevés város van, aminek szebb a belvárosa, mint Kecskemétnek, de olyan városból is kevés van, amivel kapcsolatban több közhelyet puffogtatunk. A "Hírös város": "Hírös város az Aafődön Kecskemét, ott születtem, annak öszöm kenyerét" - Petőfi hasonló című versének első két sora ez, a verset alighanem akkor írta, mikor itt vándorszínészkedett. "Kecske a városnévben": Rengeteg féle teória keing arról, hogy mit keres a város nevében a kecske szó, ezek közül a legelterjedtebb az a legenda miszerint a 13. században a Barátok templomának védőszentje, Szent Miklós püspök a megtérített új híveknek tenyésztésre kecskét ajándékozott. A második szótagra, a "métre" is vannak magyarázatok, de azokat itt nem taglalnám. Kecskemét, az ország közepe: Igaz de csak majdnem. Kecskemét ugyanis az ország mértani közepének számító Pusztavacshoz legközelebb eső nagy város. A jó elhelyezkedésből (és az autópálya közelségéből) fakadó előnny, hogy szívesen vernek itt tanyát olyan nagy cégek, mint amilyen pl. a Mercedes.

Remélem sikerült azoknak is egy picit új szemszögből bemutatni Kecskemétet, akik amúgy jól ismerik. A leírtakat pedig ezzel a 4 perces kecskeméti videóval egészíteném ki:

/Ha tetszett a poszt, további utazási tippekért kövess a facebookon és az instagramon is./

A bejegyzés trackback címe:

https://turista-szalami.blog.hu/api/trackback/id/tr9113015142

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.