Hová lehet menni télen? - ez a kérdés általában azok fejében fogalmazódik meg, akik már unják a hideget, de mégis mehetnékjük van. Nos, le lehet például menni a föld alá, barlangokkal ugyanis egész jól állunk, ráadásul az állandó 10 fok körüli hőmérséklet a jelenlegi mínuszokhoz viszonyítva kifejezetten kellemesnek mondható.

Magyarország barlangjainak nagy része a mészkő- és dolomit-hegységekben (Bükk, Vértes, Budai-hegység stb.) található, hisz ezekben a kőzetekben tudott végbemenni leginkább a karsztosodás folyamata, vagyis itt tudta a befolyó víz az évmilliók során kioldani a hatalmas üregeket.

A Baradla-barlang bejárata

Aggtelek a legnagyobb, vagy mégsem?

Az Aggteleki-karszt a Szlovákiába is átnyúló 24 kilométeres járathosszával majdnem a legnagyobb hazai barlangrendszer. Azért csak majdnem, mert a barlangászok 2011-ben megtalálták az összeköttetést a Budai hegyekben lévő Pál-völgyi-Mátyás-hegyi és a Harcsaszájú-Hideg-lyuk barlangok között, ami 28,6 km-es járathosszával átvette a vezetést. Ettől persze valószínű még mindig az aggteleki Magyarország első számú barlangrendszere, főként a fantasztikus cseppkövei miatt.

Az Aggteleki-karszt 1995 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján

Előbb barlang lett, aztán cseppkő

Kommunikációs szakemberek alapvetése, ha valaminek a lényeget nem tudod egy mondatban összefoglalni, akkor azt hosszabban sem érdemes taglalni. A barlangok, illetve a cseppkövek kialakulása egy mondatban ugyan nem foglalható össze, de mindenképp van rá rövidebb és fogyaszthatóbb magyarázat, mint amit pl. a középiskolai földrajz könyvek tartalmaznak.

Barlangok: 230 millió éve az egész Kárpát-medencét beborító Pannon-tenger (tó) mélyén földkéreg mozgások kezdődtek, aminek következtében az üledékes kőzetek összetöredeztek és kiemelkedtek a vízből. A felgyűrődött mészkőtáblák hasadékai közé beszivárgott a csapadék és nagyjából 2 millió év alatt kioldotta a ma ismert barlangrendszert.

Cseppkő: Ebben az esetben is a csapadék a "tettes", miután ugyanis átszivárog a talajrétegen, szén-dioxidot vesz fel, így szénsavassá válik, a szénsavas víz pedig bejutva a mészkő hasadékaiba elkezdi a kőzetet oldani. A barlang mennyezetén ezáltal keletkezik egy telített oldat, amiből a szén-dioxid egy része elillan, a mésztartalom pedig  kicsapódik a mennyezeten, megszületik a függő cseppkő, a sztalagtit.

A fehér folt egy 24 éves "álló cseppkő"

A lecsöpögő folyadék még mindig tartalmaz mészanyagot, ez a barlang alján válik ki, ezzel jön létre az álló cseppkő, a sztalagmit. Ha pedig sok millió év alatt a két oszlop összenő, cseppkőoszlop, sztalagnát jön létre.  

Egy cseppkő 50 év alatt nagyjából egy centit nő.

A Baradla a király

A Baradla az Aggteleki barlangrendszer legismertebb, legkiépítettebb, nagyjából 7,5 kilóméteres járatrendszerrel rendelkező barlangja, nevét a szláv bradlo (sziklaszirt) szóra vezetik vissza. A legtöbb turista itt fordul meg és az első aggteleki túrán valóban a Baradla barlangot érdemes megnézni. Tágas, jól kiépített, minden szépen ki van világítva és a standard túra 1-2 óra alatt végigjárható.

A barlangba egyébként csak csoportosan, a Nemzeti Park szakemberei által vezetett túra keretében lehet bemenni, de önállóskodni egyébként sem lenne értelme, mert nagyon sok jó sztorit és hasznos infót mondanak a túravazatők.

Az egész túra kicsit olyan, mintha egy nagy múzeum termeit járnánk végig. A tükörterem például a hatalmas tükröződő vízfelületről kapta a nevét, az óriások termében találjuk a legnagyobb cseppköveket, a hangversenyterem pedig annyira tágas és annyira jó akkusztikával rendelkezik, hogy itt koncerteket is tartanak. 

A Baradla-barlangban jó néhány cseppkő kapott fantázianevet jellegzetes alakja miatt, így van itt béka, tigris, de szószék is. 

a béka

a tigris

a teknős

Rákóczi-barlang, a mesevilág

Az Aggteleki-barlangrendszer része a Rákóczi-barlang is, ami az Aggtelektől mintegy 20 kilóméterre lévő Bódvarákó  település mellett található és inkább azoknak ajánlott, akik a Baradlánál kalandosabb barlangra vágynak. 

A Rákóczi-barlangot egy korábbi vasérckutató tárón keresztül lehet megközelíteni, de ide is csak vezetett túra keretében lehet bejutni.

A Rákóczi-barlang bejárata

Amíg a Baradlában többnyire vízszintesen vezet az utunk, addig a Rákóczi-barlangban inkább felfelé és lefelé haladunk, meredek fémlépcsőkönlétrákon.

A túra melós, de minden erőfeszítést elfelejt az ember, amint megpillantja a föld alatti mesevilágot. Itt a cseppkövek mellett a kioldott vasoxidtól vöröslő borsóköveket találunk, a barlang alján pedig van egy lenyűgöző, türkiszkék tó is.

Akinek van rá lehetősége mindenképp menjen el és nézze meg a barlangokat a saját szemével, akinek nincs, annak egyelőre ajánlom ezt a pár perces saját videót kedvcsinálónak.

/Ha tetszett a poszt, további utazási tippekért kövess a facebookon és az instagramon is./