Látnivalók Pákozd és Sukoró környékén: a Velencei-tó északi része
2018. március 14. írta: Gyetván Csaba

Látnivalók Pákozd és Sukoró környékén: a Velencei-tó északi része

Egy templomban "dőlt el" a Pákozdi csata

Ha valakinek a hosszú hétvégén kirándulni támad kedve és szeretne a "szabadságharc" tematikán belül maradni, annak a Velencei-tó északi fele kézenfekvő lehet. 

Míg a Velencei-tó déli része (Agárd, Gárdony) inkább a strandjairól ismert, az északi részt Pákozd (és a csata) uralja, úgyhogy kezdjük ezzel. Vagyis inkább a szomszédos Sukoróval.

Az 1848. szeptember 29-én lezajlott Pákozd-Sukorói csatában Móga János altábornagy seregei vereséget mértek a Budapest felé tartó Jellasics József horvát bán által vezetett seregre.

Sukorót azért fontos megemlíteni, mert egyrészt az ütközet a két település közötti területen zajlott, másrészt a sukorói református templom nagyon fontos helyszín volt a Pákozdi csata történetében.

sukoro_templom.JPGA sukorói református templom

Ebben a templomban tartotta ugyanis szeptember 28-án délután-este a magyar hadvezetés azt a haditanácsot, amin eldőlt, hogy a magyarok felveszik a kesztyűt Jellasics horvát bán vezette császári sereggel szemben. A fennmaradt beszámolók szerint ez egyáltalán nem volt egyértelmű döntés (mármint, hogy harcolunk vagy sem), mert az ellenfél jelentős túlerőben volt, ráadásul a mieink gyengén is voltak felszerelve.

A haditanácson jelenlévők között volt is heves vita, a hadsereg parancsnoka, Móga János ugyanis kezdetben nem támogatta a harcot. Ezen a Perczel testvérek (Mór és Miklós) felháborodtak és "legyávázták" a parancsnokot, Móga pedig erre lemondott tisztségéről, sőt a legenda szerint kardját is lecsatolta és a templon közepén álló úrasztalára helyezte. Végül a többiek, Batthyány Lajos miniszterelnökkel az élen meggyőzték, hogy harcolni kell, már csak azért is, mert Jellasics üzent, hogy nem tárgyal. Úgyhogy a haditanács összeült és kidolgozta a taktikát, ami nagyjából az volt, hogy mi nem támadunk, de ha ők igen, akkor szembeszállunk.

sukoro_batthyany_moga.JPG

Batthyány és Móga "párbeszédére" a templom előtti téren szobor emlékeztet 

A tanácskozás ideje alatt egyébként Xantus János állítólag a templom tornyából figyelte a környéket és a Jellasics-csapat tábortüzeinek a "szóródásából" próbálta kitalálni mire készül a horvát bán. Ha a másnap történteket vesszük alapul, akkor ez sikerült neki...

sukoro_templom_blso.JPG

velence_sukoro.JPG

A templomot nemrég kívül-belül szépen felújították, de a berendezés korhű és tele van 1848-as "utalásokkal". Az első padsorokban például kis névtáblákat találunk a haditanácson jelenlévők neveivel, de a Mózes-szék és a faliképek díszítése is piros-fehér-zöld. A templom előtt pedig egy szobor áll, ami Batthyány és Móga vitáját "örökíti meg".

Pákozd

A csata egyik fontos helyszíne volt a Pákozd melletti Mészeg-hegy, ahol 1951-ben felállítottak egy obelikszet, hogy aztán az elmúlt évtizedekben komplett hadtörténeti kiállítás, egy Katonai Emlékpark szülessen az obeliksz körül.

pakozd-kemp1.jpgAz obeliksz és egy lovashuszár szobra a KEMP-ben

A Katonai Emlékparkban (KEMP) különböző tárgyi emlékeken, filmeken és animációkon keresztül részletesen megismerhetjük a Pákozdi csata alakulását, ám mivel 1848 az újkori honvédség "születési évének" is tekinthető, a magyar honvédség csaknem 150 éves története is bemutatásra kerül. Van itt lövészárok, katonai barakk, de még kockakövekből emelt 56-os barikád is. Nem mellékesen pedig egész pazar a kilátás a környékre és a Velencei-tóra.

velencekemp-min.JPG

Mi van még?

Nem közvetlenül része a Katonai Emlékparknak, de az oda vezető út mellett áll az impozáns Doni emlékkápolna, ami a Don-kanyarnál elesett katonák emlékét őrzi. Jellegzetes "batman-jel" formája miatt, aki egyszer látja, nem felejti.

img_0229.jpgDoni-emlékkkápolna

Közvetlen a Doni-kápolna mellett van egy arborétum is, ami tele van különleges fákkal, virágokkal, de vadaspark is egyben, ráadásul a kilátás innen is remek a környékre. 

Jó időben erre biztos hogy rengeteg biciklissel találkozunk, itt halad el ugyanis a Velencei-tavat megkerülő bicikli út. Egyébként a fenti program simán beilleszthető egy Velencei-tó bicikli körbe, hisz kb. 30 kilóméter az az egész, azaz akár több megállóval és lassan haladva is letudható egy nap alatt. 

Evés, ivás, alvás

Éttemekkel kifejezetten jól áll a Velencei-tó ezen része, de talán a Szúnyogszigeti halászcsárda a legismertebb hely (és egyben a legrégebbi is). Az étteremben kiváló a halászlé, de az izgalmas, nádas környezet miatt is sokan jönnek, ráadásul itt van az a hajókikötő, ahonnan áthajózhatunk a szemközti Agárdra.

img_0234.jpg

img_0247.jpg

Pont a Szúnyogszigetre vezető bejáróval szemben, a Csúcsoshegyi-úton lehet felmenni a Lics pincészethez, amit egyrészt a borok miatt ajánlok, másrészt a teraszról nyíló kiváló panoráma miatt. A borászat Lics Balázs borász nevét viseli, de az igazi kuriózum Balázs Malajziából származó felesége Joslyn, aki szintén borászkodik. Ha szerencsénk van vele is összefuthatunk. Mielőtt megcélozzuk a Lics pincészetet, azért érdemes ránézni a honlapjukra, mert nincsenek egész évben nyitva (ez egyébként szinte az összes környékbeli vendéglátóhelyre igaz).

velence_135.JPGLics pincészet

Tágabb értelemben a környékhez sorolható Lovasberény is, itt találjuk a "Noraborát", ami egy nagyon jó ízléssel felújított présház. A pincében borkostolón vehetünk részt, ha pedig nincs kedvünk továbbmenni, "itt is alhatunk". A házikó egészen pazar környezetben áll, kedvcsinálónak szerintem ez a kép pont jó. Itt érhetők el a weben.

img_0738.JPGNorabora, Lovasberény

/Ha tetszett a poszt, további utazási tippekért kövess a facebookon és az instagramon is./

A bejegyzés trackback címe:

https://turista-szalami.blog.hu/api/trackback/id/tr4913732872

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.