Ezeket nem biztos, hogy tudtad a Badacsonyról
2018. július 20. írta: Gyetván Csaba

Ezeket nem biztos, hogy tudtad a Badacsonyról

A Balaton látképe a Badacsony nélkül nem lenne az igazi, a Badacsony tetejéről lenézve pedig csakis a Balatonnal teljes a panoráma. Vagyis a hegy és a tó összetartoznak, de mi is az a Badacsony, azon túl, hogy egy koporsóra emlékeztető hatalmas sziklatömb?

img_7332_2.jpg

A tanú

A Badacsonyt tanúhegynek hívják, de nem ez az egyetlen, tele van velük a Balaton-felvidék. A tanúhegyek tulajdonképpen kialudt vulkánok, nevük pedig sok millió évvel ezelőttről, a Pannon-tenger időszakából származik. 

A tenger avagy tó mélyén vulkánok működtek, a feltörő bazaltláva pedig rátelepült az üledékrétegre, egy kemény védőréteget képezve. Ahogy a tenger eltűnt, a szél a víz, az erózió koptatni kezdték a földfelszínt, a kialudt vulkánok viszont a kemény bazalt miatt állták a sarat, így most arról "tanúskodnak", hogy évmilliókkal ezelőtt hol húzódott a felszín. Szorosan véve nyolc hegyet szokás a blaton-felvidéki tanúhegyek közé sorolni, ezek a Badacsony, a Szent György-hegy, Szigliget, a Csobánc, a Gulács, a Hegyesd és a Tóti-hegy, de ugyanilyen tanúhegyek például a Somló és talán meglepő, de a déli parton a fonyódi ikerhegyek is.

2016-01-31_09_22_00_1.jpg

A "koporsó" forma

Feltűnő lehet, hogy a balaton-felvidéki tanúhegyek közül négynek (Tóti-hegy, Gulács, Hegyesd, Szigliget) szinte szabályos kúp alakja van, míg a másik négynek (Haláp, Badacsony, Szent György-hegy, Csobánc) "sima" a teteje. A magyarázat az, hogy utóbbiak esetében hevesebbek voltak a vulkánkitörések és a robbanások levitték a vulkánok csúcsát. Így lett tehát lapos a tető és mivel a Badacsony esetében észak-déli irányban nyúlt meg a tetőterasz, a hegy a déli partról koporsó alakúnak tűnik.

dsc04369.JPGA tanúhegy a tanúhegyről - A Badacsony Fonyódról

A Badacsony nem is olyan alacsony. Vagy mégis?

Az előzőekből következik, hogy ahol nagyobb volt a robbanás, ott több láva tört a felszínre, azaz a "lapos hátú" tanúhegyek javarészt magasabbak is."Tornasorban": Szigliget: 230m, Hegyesd: 280m,  Gulács 300m, Szent-György hegy: 300 m, Tóti-hegy: 347m,  Haláp: 358m, Csobánc: 376m,  Badacsony: 437m.

A Badacsony tehát kimagaslik a mezőnyből, ráadásul mivel néhány éve felépült a tetején a 18 méter magas Kisfaludy-kilátó, így 455 méteres magasságból bámulhatjuk a Balatont.

img_7488.PNGKilátás a Kisfaludy kilátóból

A Badacsony a tanúhegyek közül kiemelkedik, de még magasságát megduplázva sem férne be a 10 legmagasabb magyar hegy közé. 

Orgonasípok és "karmolások"

A többi tanúhegynél is látványosak, de talán a Badacsony oldalában legfeltűnőbbek az organasíp- illetve a karmolászerű kőalakzatok, mintázatok. Az orgonasípok kialakulása a vulkánkitörésekre vezethető vissza, a bazalt ugyanis nagyrészt ilyen függőleges oszlopokban hűlt ki. 

img_7350.jpg

A bazaltoszlopok lábánál gyakran látni kőomlásokat, vagy "kőfolyásokat", ezek az oszlopok aprózódásából származnak. Az egyik legnagyobb ilyen kőtenger, vagy kőfolyás a hegy nyugati oldalán a Bujdosók lépcsőjénél látható. Innen induva lehet egyébként legkönnyebben feljutni, a másik  nevezetes badacsonyi kilátóponthoz, a Ranolder kereszthez.

badacsony-bujdosok_4.JPG

"Karmolások": Ma picit nehéz elképzelni, de száz éve még nem turisztikai attrakciónak, hanem elsősorban bazaltlelőhelynek számított a Badacsony, amikor ugyanis a század elején beindultak a vasútépítések az országban, elkezdték elbányászi a hegyet, kellett a bazalt a sínek közé. (A második világháború után pedig a bányászat új lendületet vett, mert újjá kellett építeni a tönkrement vonalakat). A hatvanas években szerencsére társadalmi nyomásra leálltak a bányászattal, de ott ahol nem indult még meg a növényzet rekultivációja, még látszanak a gépek ejtette "karmolásnyomok."

Természetesen a helyiek is előszeretettel használják a bazaltot, Badacsonytomajban mind az épületek, mind az utak nagy része a helyi kőből épült, de még a templom is egy neoromán bazalttemplom.

badacsony-bazalttemplom_3.JPG

 

A Rózsakő igazából Róza-kő

A Rózsakő egy nagyjából 2 méter átmérőjű bazalttömb a hegy déli oldalán, a Kisfaludy-ház feletti teraszon és azt tartják róla, ha háttal a tónak ráül egy szerelmespár, akkor egy éven belül összeházasodnak. A legenda alapját az képezi, hogy a Balaton költőjeként ismert Kisfaludy Sándor gyakran üldögélt a kövön szerelmével, akit Szegedy Rózának hívtak. A kő tehát igazából "Róza-kő" és nem Rózsakő.

badacsony-rozsako_2.JPG

A hegy ezen részén található a Szegedy Róza ház is, ami állítólag ez a legszebb balatoni panorámával rendelkező  épület és arról is neveztes, hogy itt forgatták anno a Liliomfit. És jó tudni azt is, hogy innen indul az a lépcsősor, amin feljuthatunk a Badacsony tetején álló Kisfaludy-kilátóba.

badacsony_9_1.jpg

badacsony_10.jpgSzegedy Róza ház kívül-belül

Nem vörösboros vidék

A Badacsonyt majd mindenki a szőlővel és a borral is azonosítja (helyesen), ám sajnos még sokan mindig a vörösborral (tévesen). Ennek oka, hogy a 70-es, 80-as évek vállalti üdülős, német turistás, cigányzenés balatoni vendéglátása gyakorlatilag csak a silány kancsós vörösborokat ismerte.

a8dce320-1ebb-4856-9cf1-405577de1d66.jpg

Ezeket az időket nem csak a fehérborok renoméja szenvedte meg, de a Badacsony renoméja is, mára viszont talán kezd helyreállni a rend, köszönhetően elsősorban annak, hogy egyre több az olyan igényes hely, mint a Laposa borterasz, vagy a Kis hableány, de a nyitott pincékben a helyi gazdák is sokat tesznek azért, hogy "visszaneveljék" a népet.

badacsony-szent_anna.JPGSzőlő-hegy

/Ha tetszett a poszt, további utazái tippekért kövess a facebbok és az instagramon is/ 

A bejegyzés trackback címe:

https://turista-szalami.blog.hu/api/trackback/id/tr2414122481

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.