A világ három csodája: "Hungarian edition"
2019. augusztus 12. írta: Gyetván Csaba

A világ három csodája: "Hungarian edition"

Biztosan többen vágynak rá, hogy élőben lássák az Eiffel-tornyot, a riói Megváltó Krisztus szobrot, vagy akár arra, hogy végigmenjenek az El Caminon, mint ahány embernek ez élete során megadatik. Pedig a világ nagy csodái közül néhány itthon is rendelkezésre áll. És nem is feltétlen fapados verzióban.

d2b58144-317d-44e1-85f3-88e912f5ae21.JPEGMajdnem Rio

A magyar El Camino

Az “igazi” El Camino hossza 800 kilométer, a végállomása pedig a spanyolországi Santiago di Compostelában van. Nevezik Szent Jakab zarandokútnak is, a tizenkét apostol egyike, Szent Jakab (Santiago) ugyanis ezen az útvonalon hirdette anno Krisztus tanait. (Santiago di Compostelaban pedig az apostol földi maraványai találhatók.)

A nagyjából Győr és Mosonmagyaróvár között elhelyezkedő Lébény úgy jön a képbe, hogy a falucska templomának védőszentje is Szent Jakab, illetve hogy itt található a Budapestről induló 200 km-es magyar EL Camino végpontja. (De valószínű inkább úgy helyes, hogy éppen emiatt található itt a vége).

img_0911_2.jpgA magyar Camino vége

Lébény egyébként nagyon ügyesen aknázza ki a Szent Jakab és a Camino kultuszt: A templom bejáratai előtt a kőben megtalálható a híres spanyol zarándokút jelképének is tekinthető fésűkagyló motívum, illetve van itt egy olyan útszegélyező kő is, amin szintén rajta van a fésűkagyló, plusz leolvasható Lébény és Santiago di Compstela távolsága is (3210km).

img_1135_2.jpgA vándorok jelképe

Egyébként maga a templom is “megér egy misét”, hisz ez a legrégebbi magyar apátsági templom, bizonyítható, hogy 1206-ban már állt. Emellett, azt is el szokták mondani róla, hogy ez volt az első restaurált magyar műemlék. (Ennek ellenére vannak máig eredeti részei, például az az oldalsó kapu, amit anno a szerzetesek is használtak és amin keresztül ma a turisták jönnek-mennek.)

img_0898_v2f_2019-08-08_13-16-30_040.PNGSzent Jakab templom, Lébény

Az eredeti, román stílusjegyek is jól megfigyelhetők: kis, lőrésszerű ablakaival, vastag, csupasz falaival nagy belmagasságával egészen lenyűgöző a templom belülről is. Mégis, ha egy valamit kellene a belső térből kiemelni, az mindenképp a szárnyasoltár lenne. Nem csak a hatalmas mérete miatt, hanem azért is, mert a középpontban szereplő Szent Jakab lábánál feltűnik a lébényi templom is. (Szent Jakab egyébként a lébényi templom mellett például a zarándokok és a munkások védőszentje is.)

img_1137.JPG A nevezetes szárnyasoltár

A “magyar camino” többek között Zsámbékon, Tatán, Pannolhalmán és Győrön is keresztül halad, a távot átlagosan 8 nap alatt teszik meg a zarándokok. Van egyébként egy másik ág is, az úgynevezett Benedictus, ez Tihanyból indul és csak olyan településeket érint, ahol működött/működik bencés rend: így például Tihany, Bakonybél, Pannonhalma, a vége természetesen ennek is Lébény.

img_0901_v2f_2019-08-08_13-18-24_237.PNG

A tarcali, "riói" Krisztus szobor

A tarcali Krisztus szobor még viszonylag “új”, 2015-ben avatták fel, ám, hogy már a kezdetektől sokan látogatják, abban biztosan közrejátszik, hogy Tarcal "jó helyen", Tokaj-hegyalján található, azaz a szobor összeköthető más programokkal.

Azt nem tudom, hogy akik állították, számítottak-e rá, de már a kezdektől a riói Megváltó Krisztus szoborhoz hasonlítgatják a tarcali szobrot. Tény, hogy mindkettő Krisztust ábrázolja, ám ezen túl nagyjából annyi közös van bennük, hogy mindkettő hegytetőn áll. 

img_2292_v2f_2019-06-03_16-07-42_000.PNG

Ugyan nyolc és fél méteres magasságával a tarcali Európa legnagyobb gránit Krisztus szobra, a riói szobor 33 méteres magasságával nagyjából négyszer nagyobb. (Talán ez az adat érzékelteti leginkább a Cukorsüveg-hegyen álló brazil szobor  iszonytató méreteit.)

A környezetet tekintve is nyilván Rió viszi a prímet, de a tarcali dombtetőről is egészen pazar a kilátás. Egyrészt látszik szinte az egész tokaji borvidék, másrészt a domb mögötti völgyben található egy elég mutatós tengerszem is.

img_2289_v2f_2019-06-03_16-06-52_100.PNG

És végül, ha már szó esett a Caminoról: A tarcali Áldó Krisztus szobor a közel 1400 km hosszú Mária út egyik állomása.

A magyar Eiffel-torony

Ez a látnivaló annyiban mindenképp kilóg a sorból, hogy nem közterületen található, ennek ellenére, akit érdekel, annak szívesen megmutatja az alkotását Vida Sándor (ha épp otthon van:).

screenshot_2019-08-12_11_33_49.jpg

A hajdúsámson-martinkai ácsmester 2011-ben látott hozzá saját Eiffel-tornyának a megépítéséhez és mindössze két hét alatt össze is állt a mű. Hogy fából van, az annak tudatában, hogy az alkotó ács, talán nem is olyan nagy különlegesség, az már inkább, hogy Vida Sándor egy képeskönyv fényképei alapján készítette el a tornyot. Ezért is bámulatos, hogy milyen arányos lett a végeredmény: 320 méter magas az igazi Eiffel-torony, Vida Sándor műve pedig ennek éppen a két százaléka, azaz a 6,4 méter magas. És ha már arányok: ha Martinka lakosságszámát, méreteit összevetjük Párizzsal, akkor a Debrecen melletti kis falunak arányaiban jóval nagyobb Eiffel-tornya van, mint a francia fővárosnak:). 

Szerintem videón ezek a helyszínek is látványosabbak, lent találjátok a linket.

Ha tetszett a cikk, továbi utazási tippekért kövess a Facebokon, az Instagramon és a Youtubeon is.

A bejegyzés trackback címe:

https://turista-szalami.blog.hu/api/trackback/id/tr715003562

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.