Amikor kirándulni indulunk, többnyire egy természeti látnivalót, egy települést, vagy valamilyen épületet (várat, kastélyt) veszünk célba. Kastélyból elég jól áll az ország, különösen Fejér megye, ahol több mint száz kastélyt, kúriát találunk. Nagy szám, de mindennek oka van...

A csákvári kastély

Buda török kézre kerülése után a magyar közigazgatás szervei Pestről Pozsonyba költöztek elsősorban biztonsági szempontokat szem előtt tartva. Amikor a 17. század végére a török veszély elmúlt, két dolog is történt: egyrészt a jól védhető, de "fapados" kővárakból a nemesség kényelmesebb kastélyokba kezdett "leköltözni", másrészt mivel újra Pest lett a "központ", a legtöbb nemesi család igyekezett magának birtokot szerezni a környező megyékben, főként Nógrádban és Fejérben. A Fejér megyében található kastélyok nagy része ma is jó állapotban van és látogatható, én kettőt emelek most ki ezek közül elsősorban a sztorijuk miatt.

Dégi kastély - A szabadkőműves fészek

A Festeticsek neve nyilván mindenki számára ismerős, a legfelkapottabb kastélyuk talán a keszthelyi, pedig a dégi is elég sok szempontból különleges. A kert felől ránézve például a 19. század elején épült kastélyra feltűnhet, hogy az épület emlékeztet a Nemzeti Múzeumra. A magyarázat a hasonlóságra az, hogy ezt az épületet is Pollack Mihály tervezte, méghozá nem sokkal azelőtt, hogy hozzáfogott a Nemzeti Múzeum tervezéshez (A dégi kastélyt egyfajta mérnöki rákészülésnek is tartják).

Maga a kastélykert egyébként hazánk egyik legszebb angol parkja, igazi tájképi kert, minden olyan, mintha körzővel-vonalzóval tervezték volna (azzal is tervezték). Igazi különlegessége a kicsike tó, a tó közepén álló sziget és a szigeten álló házikó. A vöröstéglás, németalföldi stílusban épült hollandi ház földszintes része anno tehénistállóként funkcionált, emeletén pedig berendeztek egy mini szanatóriumot, méghozzá azért, mert ez egyik Festetics gróf (Festetics Andor) felesége tüdőbeteg volt, az ammónia tartalmú istálló levegőjét és a frissen fejt tejet pedig gyógyító hatásúnak tartották. 

A kastély 1810 és 1815 között épült, kialakítását tekintve igazi klasszicista épület, szimmetrikus alaprajzzal, hatalmas belső terekkel. Ami miatt sok legenda övezi, azok a szabadkőműves vontakozások. Állítólag ugyanis az építtettő, a legismertebb Festeticsnek számító Festetics Antal a jószívűség nevű páholy tagja volt és ezért gyakran rendeztek itt szabadkőműves összejöveteleket. A hozzáértők szerint ezt támasztja alá a kastély nyugati végében található bálterem, ami a beavatási szertartások helyszíne lehetett, mivel csak kacifántosan közelíthető meg és eleve semmilyen kertkapcsolattal nem rendelkezik. De szintén utalásnak tekinthetők az épületben itt-ott felbukkanó szabadkőműves motívumok, a körző, a vonalzó, a véső, a függőón, a napsugár.

A szabadkőművesség a 18. század elején, az angliai templomépítő mesterek gyűléseiből kifejlődött, a felvilágosodás és a humanizmus elveit követő mozgalom. Mivel a katolikus egyház kezdetektől elítélte, így sok helyen betiltották, Magyarországon például I. Ferenc császár, 1795-ben.

"Lordok háza" Nádasdladányban

Nádasdladány is Fejér megyében van és ahogy a településnévből kitalálható, itt a Nádasdyak rendelkeztek birtokkal. A kastély látványa elsőre meghökkentő lehet annak, aki felkészületlenül érkezik, hisz mentes a "szokásos" barokk, rokokó, vagy épp klasszicista vonásoktól, sokkal inkább az az ember érzése, mintha egy angol film díszletébe érkezett volna.

A filmbe illő épület helyén eredetileg egyébként egy barokk kastély állt, és csak az 1870-es években alakították át romantikus, historizáló kastéllyá, az építtető Nádasdy Ferenc így akarta ugyanis a hatalmas vagyonnal rendelkező család tekintélyét demonstrálni.

A Nádasdyak bizonyos források szerint Edmund angol király leszármazottai voltak, ennek tudható be, hogy az átépítések a XVI. századi angol és skót építészet hagyományai alapján, Tudor stílusban történtek. (A szintén Fejér megyében található Martonvásárban is van egy Tudor stílusú kastély, ebben a bejegyzésben volt róla szó)

Belül is nagy durranás a kastély, elég jó a  hangulata a patinás könyvtárnak, de az Ősök csarnokának is. A szinte teljes fa berendezéssel bíró terem falán a Nádasdy família kiemelkedő alakjainak képei lógnak, a fő helyen természetesen gróf Nádasdy Ferenc és felesége Zichy Ilona.

A kastéllyal kapcsolatos érdekesség még, hogy megépítésekor korához képest igen modern épületnek számított, volt benne vízvezeték, gázvilágítás, az ételt pedig föld alatti síneken keresztül hozták a távoli konyhából.

Fejér megyéből simán ki lehetne még emelni akár a Fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyt, a Móri kastélyt, amit szintén a Festeticsek építettek, a csákvári Esterházy kastélyt, amiben jelenleg kórház működik és aminek a kertjében nemrég Selena Gomez forgatott filmet, de egy valamikori kastélyra emlékeztet a csodaszép Alcsúti arborétum kertjében álló falmaradvány is.

Van tehát kastélyos látnivaló bőven a környéken és azt is fontos megemlíteni, hogy ezek a helyek szinte kivétel nélkül a Balaton déli partjának nagyjából 50 kilométeres vonzáskörzetében vannak, úgyhogy akár nyaralással is össze lehet kötni a kastélytúrát. 

/Ha tetszett a poszt, további utazási tippekért kövess a facebookon és az instagramon is./