A papírpénzek főoldalát a hátoldalnál sokkal jobban ismerjük, úgyhogy most szó szerint fordítok egyet a történeten és megnézem hogyan mutatnak élőben a bankjegyek hátán szereplő ábrázolások.
20.000 Ft - Deák Ferenc és az Ideiglenes Képviselőház
Deák élete nagy részét Zala megyében töltötte, ám valószínűleg sem a söjtöri szülőház, sem a kehidai birtok épülete nem volt elég ismert vagy karakteres ahhoz, hogy a legnagyobb címletű bankjegy hátoldalán szerepeljen. Így a kiegyezés korabeli parlament épülete tulajdonképpen adta magát.
Az épület, amit Ybl Miklós tervezett, a Nemzeti Múzeum mellett, a Bródy Sándor utcában található és 1866-től 1902-ig ( a mostani parlament felépültéig) ülésezett itt az országgyűlés.
Belül jelenleg az Olasz Kultúrintézet működik, aminek koncertterme volt egykor a parlementi ülések színhelye.
A 20.000-es hátoldalán látható ábrához hasonló fotót nem igazán lehet készíteni és nem csak a korabeli öltözetben sétáló pár miatt, hanem azért sem, mert eléggé átalakult a környék.
Egyébként a sétáló pár az uv nyomatban is megjelenik, tehát amikor lámpával nézegeti valaki a bankjegy valódiságát, akkor ezt a fiatal párt keresi az UV rajzolatban.
10.000 Ft - Szent István és az Esztergomi Bazilika
Esztergomban a Várdombon álló első templomot valóban Szent István emeltette még 1010 környékén, de a bankjegy hátoldalára nem ez került, hanem a ma ismert, Hild József által tervezett klasszicista bazilika.
A bazilikát 1831-ben adták át, ez az ország legnagyobb temploma, de Európában is csak néhány nagyobb van, például a Milánói Dóm, vagy a Római Szent Péter Bazilika.
A 10.000-es hátoldalán lévő perspektíva egész jól belőhető: A Kossuth-híd lábától látszik a csatorna az előtérben, látszik a Bazilika a Várdombon és a Vízivárosi templom két tornya is, csak a Prímási palotát takarják ki a fák.
Egyébként ha nem lennének fák, valószínűleg akkor sem lehetne pont az adott képet megtalálni, mert az egy festmény alapján készült és nyilván idealizáltabb mint a valóságban.
(A képet egyébként Hubert Sattler festette és jelenleg a Prímási Palota Zöld Szalonjában van.)
5000 Ft - Széchenyi István és a Nagycenki kastély
Az ötezres hátoldalán lévő kép a Nagycenki kastélyról az előzőekkel szemben teljesen fedi a valóságot. Csak át kell sétálni a 85-ös számú főút túloldalára és meg lehet csinálni ezt a fotót.
Széchenyi egyébként az előző bankjegysoron is szerepelt, akkor is az ötezresen, de akkor az MTA épülete volt a hátoldalon. Érdekes, hogy a Lánchíd korábban még nem szerepelt forint bankjegyen, így adta volna magát, mint téma, de a tervezők mégis Nagycenk mellett döntöttek.
(A mostani és a korábbi bankjegysort is Vagyóczky Károly tervezte.)
A Nagycenki kastély amúgy remek választás, Széchenyi István itt született 1791-ben, de későbbi élete során is sok időt töltött itt. Ez volt egyébként a kor egyik legmodernebb épülete, Széchenyi ugyanis a nyugati utazásai során megismert vívmányokat rendszeresen hazahozta, Magyarországon az elsők között volt itt volt gázvilágítás, wc, vagy épp fürdőszoba.
2000 Ft - Bethlen tudósai körében
A 2000-es kicsit kilóg a sorból, nyilván azért mert Bethlen Gábor elsősorban Erdélyhez köthető, így magyarországi helyszínt nehéz lett volna hozzá találni. A megoldást végül Madarász Viktor 1873-ban készített, Bethlen tudósai körében című festénye jelentette. Madarász ezen a képen eléggé szabadjára engedte a fantáziáját, még a kor híres matematikus-csillagászát, Johannes Keplert is ráfestette a képre, noha arra nincs bizonyíték, hogy ők valóban találkoztak.
A nagyjából két és félszer három méteres olajvászon kép a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona, de ha jól tudom jelenleg az Alkotmánybíróság épületében van.
1000 Ft - Hunyadi Mátyás és a Herkules-kút
Lehet, hogy csak nekem meglepő, hogy a sok visegrádi "ziccer" közül épp a Herkules-kútra esett a választás, de egy bankjegy tervezésénél nyilván 1000 szempont felmerül, például az is, hogy mit lehet pár négyzetcentiméteren szépen megjeleníteni.
A Palota díszudvarán álló Herkules-kút ennek abszolút megfelel, ráadásul a maga nemében eléggé nagy kuriózum. Giovanni Dalmata készítette, a római képzőművész Mátyás korának egyik kiemelekedő mestere volt, a kút így a magyarországi reneszánsz egyik legszebb hírmondója.
Nevét a tetején látható gyermek Herkulesről kapta, egyes értelmezések szerint Herkules a hadvezér királyt szimbolizálja, mások szerint viszont Mátyás leendő gyermekét képzelte ilyennek.
500 Ft - II. Rákóczi Ferenc és a Sárospataki Vár
Az 500-as hátoldalán a Sárospataki Rákóczi Vár van és nagyjából sikerült is hozzá megtalálnom a "megfelelő pontot", de száz százalékra ezt sem lehet belőni. Az ábra ugyanis egy korabeli metszet alapján készült, amire az alkotó igyekezett rázsúfolni a várnegyed összes fontos építményét, így lehet, hogy a Vörös torony és a kastélyszárny mellett a Bazilika tornya is látszik a távolban. (élőben nem létezik ilyen perspektíva)
A Várat egyébként a Mohácsi csata után kezdték építeni, először a Vörös Torony készült el, majd pedig szép folyamatosan a palotaszárny.
Eredetileg nem a Rákócziak birtokában volt a vár, az övék akkor lett, amikor 1616-ban Rákóczi György erdélyi fejedelem feleségül vette Lórántffy Zsuzsannát. Az ő dédunakujáuk volt az ötszázas főoldalán szereplő II Rákóczi Ferenc, aki igazán sok időt nem tölött a várban, de például 1708-ban ide hívta össze a szabadságharc utolsó országgyűlését. A témához van videóm is, alább.
/Ha tetszett a poszt, további utazási tippekért kövess a facebookon és az instagramon is./