Rengeteg helyen és rengeteg félét lehet olvasni - hallani a Bokodi-tó cölöpökön álló úszóházairól, úgyhogy tényleg csak a legfontosabbakat, legérdekesebbeket szedem össze az írásos részben, a személyes benyomások pedig inkább a videóban.

A Bokodi-tó Oroszlány és Bokod települések között található, de a fotókról ismert legszebb, pár száz méteres partszakasz Oroszlányhoz van közelebb (ezért tévednek el sokan, akik a gps-be azt írják be, hogy "Bokodi-tó")

A Bokodi-tó egy mesterséges tó, amit a 60-as években hoztak létre azért, hogy hűtővízzel lássa el a Vértesi Erőművet. A tavat az Által-ér táplálja, amit az erőmű melletti réten duzzasztottak tóvá anno. A tó közepén létrehoztak egy gátat is, ez választja szét "a hideg" és "meleg" ágakat. A gát egyébként nagyjából pont azon a vonalon húzódik, ahol anno az Által-ér medre volt.

Az Erőműbe értelemszerűen a "hideg ágból" jut be a víz, míg a "meleg ág" az a rész, ahova a termelt hulladékhő vízgőz formájában kikerül. Ennek a hulladékhőnek köszönhető egyébként, hogy a tó télen sem fagy be.

Az előző részt igazság szerint már múlt időben kellett volna írni, 2015. december 31-én ugyanis bezárt az Erőmű, így 2016-ban "pályfutása során először" teljes felületén befagyott a tó. Ez azt is jelenti, hogy többé már nem készülhetnek téli, jellegzetes "gőzölgő vizes" képek (ezek miatt kapta fel néhány éve hirtelen az internet a Bokodi-tavat, még a Bing interenetes kereső háttérképén is szerepelt).

A Bing nyitólapja, ami híressé tette Bokodot

Az úszó falu és a hosszú stégek

A Bokodi-tó tehát kezdetben csak az Erőművet szolgálta, aztán pár évtized múlva népszerű lett a horgászok körében is, elsősorban azért, mert télen is lehetett itt horgászni.

Ekkortájt kezdtek épülni a jellegzetes faházak is, állítólag azért cölöpökre, mert a parti részen a talaj elég laza.

A helyiek pedig úgy voltak vele, ha már úgyis cölöpökön állnak a házak, beljebb viszik pár méterrel, mégiscsak kényelmesebb a teraszról horgászni, mint csónakból. A hosszú stégekre pedig nyilván a ki-bejutás miatt volt szükség.

Az építményeket egyébként a tó eredeti adottságaira tervezték, nagy kérdés hogyan fogják a néhol elég rozogának tűnő cölöpök és a házak bírni a jeget. (Bár ha az idei telet kibírták nagy baj nem lehet, a meleg vízhez szokott halak viszont biztos megszenvedik majd az új állapotokat). 

A legnagyobb probléma jelenleg mégsem ez, hanem a rengeteg turista. Többször is voltam az utóbbi időben, és hétvégén tényleg olyan az egész mint egy fesztiválhelyszín. A gond csak az, hogy ehhez a rengeteg emberhez semmilyen infrastruktúra nem adott. Se szemetesek, se parkolók, se wc-k.

Arról nem is beszélve, hogy a stégeket sem ekkora forgalomra tervezték, márpedig ha netán beszakad valaki alatt egy deszka, akkor adott lesz a kérdés, hogy ki a hibás: a tulajdonos, aki nem csináltatta meg, vagy a betolakodó, aki magánterületre tévedt?

Több helyen olvasni, hallani egyébként, hogy a helyiek ellenségesek a látogatókkal (ami annak fényében, hogy évtizedeken át a nyugalom szigete volt a Bokodi-tó nem is lenne csoda), de én azt tapasztaltam, ha az ember megkérdezi, hogy felmehet-e a stégre, akkor simán igent mondanak.

Tovább ezt a részt nem is ragoznám, mert nem akarok átmenni szocióba, ráadásul a videóban is előkerül a kérdés, inkább beteszek ide egy krumplit.

Ez most biztos fura, de csak annak, aki nem tudja, hogy Bokod nem csak a tóról híres, hanem arról is, hogy állítólag itt, a település határában termesztettek először burgonyát Magyarországon.

Ebből az apropóból pedig évente Krumplifesztivált is tartanak a településen, úgyhogy javaslom, hogy aki mindenképpen Bokod környékén akar fesztiválozni, az vegye inkább célba szeptemberben a krumplifesztivált. Gyula bácsi "Bombázója", illetve egyéb érdekességek pedig az alábbi videóban:)

/Ha tetszett a poszt, további utazási tippekért kövess a facebookon és az instagramon is./