A Fővárosi Állatkert tipikusan az a hely, ami századszorra sem unalmas, de az állatcunamin túli dolgokra is elkezd figyelni az ember, ha megismer pár érdekes részletet a múltból. 

Ma például természetesnek vesszük, hogy leszállunk a troliról, kisföldalattiról, vagy leparkolunk az autóval és besétálunk az Állatkertbe, 150 éve egész más volt a helyzet.

Az Andrássy úttal akkor gyakorlatilag véget ért a város, a mai Városliget az 1800-as évek elején még egy erdős, helyenként mocsaras terület volt és csak a reformkorban kezdték felfedezni maguknak a budapestiek, mint kirándulóhelyet. Ekkor egyébként városerdőnek nevezték.

Azért itt jelölték ki az Állatkert helyét, mert úgy gondolták, a város szélén lesz lehetőség a terjeszkedésre, ráadásul épp kezdett kialakulni itt egy "szórakoztató negyed" különböző mutatványoskkal, cirkuszosokkal. 

Ekkoriban egyébként még a Műcsarnok sem volt meg, a Hősök tere helyén pedig a Gloriette-kút állt, ami egy díszkút volt és azért emelték, mert egy próbafúvárás során 971 méteres mélységben Zsigmondy Vilmos hévízet talált (ma is ez a kút táplálja az akkoriban még tervben sem lévő Széchenyi Fürdőt).

Megszületik az Állatkert

A Budapesti Állatkert létrehozásának gondolata Xantus János fejéből pattant ki az 1860-as években, ő nagy világutazó volt és nyilván az adta az ötletet, hogy Európa nagyvárosaiban már sorra nyíltak az állatkertek. Xantus lett egyébként az első igazgató.

Létrejött az Állatkerti Részvénytársulat is, aminek alapszabálya így határozta meg a társulat céljait:

A Pesten létesítendő állatkert célja a hazai és egzotikus állatok folyamatosan tökéletesítendő és lehetőleg természetszerű bemutatásával a természettudományok iránt érdeklődést ébreszteni, tudományos és művészeti „észleletekre” alkalmat teremteni, külhoni hasznos állatok meghonosításával a „nemzetgazdászatot emelni”, valamint a közönségnek kellemes „mulatóhelyet” teremteni.

1866. augusztus 9-én volt a megnyitó és ekkor kb. ötszáz állat volt az Állatkertben (viszonyításképp: ma kb. 8000). Voltak például majmok, volt teve, papagáj, kenguru, de oroszlán, tigris, vagy épp elefánt még nem. És zsiráf sem, bár erre nem kellett sokat várni.

Vicces nevű állatok érkeznek

A Bécsi Állatkertben ekkor három zsiráf is volt, Sissi királynő pedig kijárta Ferenc Józsefnél, hogy egyet adományozzon a Budapesti Állatkertnek. Két évvel a megnyitó után után, 1868-ban érkezett Budapestre az első zsiráf, amit akkor még nem zsiráfnak, hanem foltos nyakorjánnak neveztek.  

Nem sokkal később, 1893-ban megérkezett az első víziló is, ő volt Jónás, a "Nílusi ló" és a Berlini Állatkertből vásárolták. Jónással nagyjából egy időben két rénszarvas, vagy ahogy akkor mondták, iramszarvas is jött. Törpekenguruja már nyitáskor is volt az Állatkertnek, ám néhány évvel később érkezett "rendes" kenguru is. Ez volt a  Bennett-kenguru, vagy ahogy itt nevezték: Benettiféle ugrány.

Az állatok beszerzése-szállítása egyébként jóval nehézkesebb volt, mint manapság és ha sikerült is hozzájutni egy-egy ritka példányhoz, még akkor is ott volt a kérdés: megmarad-e az új helyen? Ma persze természetes, hogy olyan állatkórházzal rendelkezik az Állatkert, ahol akár napi több műtétet is elvégeznek, de régen közel sem állt ilyen szinten az állatorvoslás, ráadásul nemhogy klíma, de még elektromos áram sem volt, így közel sem lehetett ideális feltételeket biztostani minden állatnak. A majmok például rendszerint csak pár hónapig maradtak életben a kor állatkertjeiben.

A második megnyitó

1909-ban három évre bezárták az Állatkertet, mert szükségessé vált egy felújítás-átalakítás, mondhatjuk egyébként, hogy ekkor nyerte el nagyjából ma ismert formáját.

A múlt század elején Budapesten (is) tombolt a szecesszió, így az Állatkert épületei közül is jó pár ebben a stíluban épült, vagy újult meg. Ma is látható tipikus példa Főkapu vagy az Elefántház. Egy akkor még fiatal és nem túl ismert páros Kós Károly és Zrumeczky Dezső tervei alapján zajlott a felújítás.

Ekkoriban épült a Nagyszikla is, amire nemcsak azért volt szükség, hogy "vadonosabb" legyen az Állatkert, hanem mert a terület a Vidám Park, a Gundel étterem és a Cirkusz "érkezése" miatt időközbenn szűkülni kezdett és a sziklán több fajta állatot is el lehetett itt helyezni.

A Nagyszikla nem "kitaláció", van eredetije, méghozzá az erdélyi Hagymás-hegységben található Egyes-kő. Érdekes még, hogy a szikla kialakításában (hogy a cementbeton felszín természetesebbnek hasson) részt vettek a Magyar Állami Földtani Intézet szakemberei is.

Három év szünet után 1912-ben nyílt meg ismét az Állatkert és természetesen új állatok is érkeztek: például négy zsiráf Szudánból, akiket a Nyugati pályaudvarról "gyalogosan" vezettek át az Állatkertbe. Ma nyilván tele lenne ezzel az internet:).

Ekkoriban egyébként még elég megengedőek, vagy inkább cirkusziasak volt az állatkerti szabályok: az elefántok hátára például fel is lehetett ülni.

Háborúk és béke és válság

1914-ben kitört az első világháború, ami Budapestet ugyan nem érte úgy el, mint a második, de ettől még rengeteget problémát okozott az Állatkertnek. Nehézkessé vált például a tengervíz, vagy épp az egzotikus gyümölcsök utánpótlása, a fókák pedig azért pusztultak el szinte egytől-egyig, mert nem kaptak tengeri halat.

A két háború közötti időszakra esett a Nagy gazdasági válság és ez Magyarországot, így az Állatkeret is elérte. A látogatószám megcsappant, így alternatív bevételi források után kellett nézni: a bejáratnál elkezdtek például sárgarépát árulni, így született a mai értelemben vett zoo csemege.

A zoológia vagy állattan az állatok rendszerezésével, állatfajok és közösségeik megismerésével foglalkozó tudomány, a biológia résztudománya. A zoo a görög zoon szóból származik, ami állatot jelent.

1939-ben kitört a második világháború, aminek utolsó évében, 1944-ben Budapestet ostrom alá vették a szövetségesek. Elsősorban katonai célpontokat és gyárakat bombáztak, de kaptak rendesen az utak, a hidak és a vasútvonalak is. Mivel a Nyugati pályaudvar közelében van, az Állatkertet is elérte pár eltévedt bomba, aminek következtében, gyakorlatilag a teljes park megsemmisült, a kétezerötszázból csak 23 állat maradt életben.

Újabb újrakezdés

Az 50-es, 60-as években tehát megint gyakorlatilag nulláról kellett kialakítani az állatállományt, de a helyzet annyival egyszerűbb volt, mint 100 évvel korábban, hogy ekkor az állatkertek javarészt már egymással üzletelve szerezték be az állatokat (nem a vadonból), ráadásul a logisztika is sokat fejlődött. Az épületek nagy részét is újjá kellett építeni, a 60-as években születtek a ma is meglévő, csupabeton állatházak.

Mai képét a 90-es években elkezdett (és tulajdonképpen azóta is tartó) felújítások során nyerte el az Állatkert. Ezek révén részben visszaállt az 1912-es állapot, új Zsolnay porcelántetőt kapott például az Elefántház.

Az igazán nagy változások pedig majd csak ezután jönnek, hisz a bezárt a Vidámpark területe az Állatkerthez került. (Érdekes, hogy most lesz újra akkora a terület, mint az 1886-os megnyitáskor).

Most még inkább csak feltételezések meg koncepciók vannak, de ami biztos: műemléki okokból megmarad például a hullámvasút faváza és a körhinta. Az is biztosnak tűnik, hogy épül egy hatalmas üvegcsarnok (egy úgynevezett biódóm), ami lényegében egy fedett park lesz, szubtrópusi ökoszisztémával.

De ez még csak a jövő. A jelent, illetve, hogy sikerült-e az állatkert összes mostani állatát egy 3 perces videóba bezsúfolni, itt megnézhetitek:

/Ha tetszett a poszt, további utazási tippekért kövess a facebookon és az instagramon is./