Talán picit túlzás Athénhoz hasonlítgatni Sárospatakot, de egyrészt kell valami figyelemfelkeltő cím, másrészt a város történelemben, kultúrában, oktatásban betöltött szerepe valóban elvitathatatlan.

Mi is az a "sáros patak"?

A Sárospatakról szóló leírások többnyire elfelejtenek foglalkozni a város nevével, pedig ziccer, hisz tulajdonképpen az ominózus "sáros pataknak" (azaz a Bodrognak) köszönhető, hogy ma itt van ez a város. Védhetőségi szempontok miatt ugyanis várakat többnyire inkább hegyekre építettek anno, síkvidékre maximum akkor, ha volt a közelben egy mocsár, egy láp, vagy legalább egy "sáros patak". Itt volt, így vár is épült, kezdjük ezzel. 

A Rákóczi vár

A Rákóczi várat a Mohácsi csata után kezdték építeni a Bodrog partján, de nem a Rákócziak, hanem a területen szintén nagy birtokokkal rendelkező Perényiek. Az építkezés azért lehetett indokolt, mert tartottak attól, hogy erre is  elnéz majd a török. (Végül nem nézett, mert az igazi célpont Bécs volt, Sárospatak nagyon "kiesett").

A vár két karakteres szárnyából az egyik a Vörös torony, ez épült meg először. A Vörös torony egy négy emeletes, robosztus lakótorony, vész esetén nyilván ez látta volna el az erőd funkciót. A nevét egyébként onnan kapta, hogy a tetejét eredetileg vörösfenyő zsindelyek fedték.

Második ütemben épült a kastély, vagy palotaszárny, ez volt a mindennapi élet színtere, jelenleg a Rákócziak életét bemutató kiállítás működik benne. A Vörös tornyot és a kastélyszárnyat a Lorántffy loggia köti össze, ami egy igen díszes, reneszánsz stílusban épült lépcsősor. 

A loggia a nevét Lorántffy Zsuzsannáról kapta, aki I. Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége volt, egyébként épp kettejük házassága révén került a Rákócziak birtokába a vár 1616-ban. Lorántffy Zsuzsannához sok érdekes történet kapcsolódik, ezek egyike a Tokaji Aszú megszületése: 1631 húsvétján állítólag az ő számára készítette el udvari mindenese, Szepsi Lackó Máté kedveskedésből az első aszú bort.

Történelem óráról még biztos sokaknak rémlik a Sub Rosa terem, ez a vár egyik sarokszobája, nevét pedig a  plafonját díszítő rózsa alakú zárókőről kaptai. Itt "sub rosa", azaz a "rózsa alatt"  zajlott a 1699-ben a Wesselényi féle főúri, Habsburg-ellenes összeesküvés. (Ami után aztán I. Rákóczi Ferenc kivételével minden résztvevőt kivégeztek).

És azt se felejtsük el, hogy a Rákóczi vár szinte minden nap a kezünk ügyébe kerül, hiszen szerepel az 500-forintos hátoldalán. A bankjegy előoldalon látható II. Rákóczi Ferenc egyébként igazán sok időt nem töltött itt, de a szabadságharc eseményeit innen irányította és ide hívta össze a szabadságharc utolsó országgyűlését 1708-ban.

(Ebben a korábbi bejegyzésben végigjártam ez összes helyszínt, ami a bankjegyek hátoldalán szerepel.)

A Bazilika

A Bazilika is a várnegyedben van, olyannyira, hogy amikor az 1500-as években építeni kezdték a várat, az akkor már kb. 500 éve éves templom északi falát célszerűségből egyszerűen beépítették ebbe a várfalba (ezek a megerősítések most is látszanak). A várral együtt a templom is gyakran cserélt "gazdát" és az éppen aktuális földesúr vallásának megfelelően hol református, hol katolikus istentiszteleteket tartottak benne. (Megintcsak történelemből: "Cuius regio eius religio- Akié a föld, azé a vallás)

A templomot sokszor építették át és kb. minden korból maradt valami, a stílusa ezért picit meghatározhatatlan, de azzal nem tévedek nagyot, ha azt írom, hogy az épület inkább gótikus, a berendezés pedig javarészt barokk.

Észak-Magyarország egyik legnagyobb és legszebb temploma egyébként Árpádházi Szent Erzsébet nevét viseli, aki Sárospatak szülötte volt és épp Erzsébet születésének 800. évfordulóján, 2007-ben kapta meg a templom a Vatikántól a Basilica Minor rangot.

Sárospatak főtere

Maga a város nekem nem túl karakteres, a központja viszont nagyon is az, elsősorban az Eszterházy Tanítóképző Egyetem díszes épülete miatt, ami abszolút uralja a főteret. A mostani, hófehér, észak-magyarországi reneszánsz stílusú épület az 1900-as évek elején épült, de egyetemi oktatás már több mint 500 éve folyik a városban, az első egyetemet épp az a Perényi Zsigmond alapította, aki a várat is építtette.

Tanítóképzés 1857 óta folyik, a Kar már egy ideje a Comenius nevet viseli. A cseh író-tanító Cominius - akit mondanak a nemezetek tanítójának és az első modern pedagógusnak is - 1650-ben érkezett Patakra, Lorántffy Zsusanna meghívására és éveken át tanított a református kollégiumban.

A Főiskola által körülölelt főtér nagyon mutatós, nagyon rendezett, van egy csomó pad, virágok, sőt még ingyenes wifi is. Ezek talán mind hozzájárultak ahhoz, hogy 2015-ben a sárospataki lett Magyarország legszebb főtere. (na jó, a wifi nem biztos:)

A Megyer-hegyi tengerszem

Az utóbbi évek egyik legfelkapottabb hazai természeti látnivalója, a Megyer-hegyi tengerszem a belvárostól pár kilóméterre lévő Megyer-hegyen található. Ha autóval közelítjük meg, akkor a hegy (inkább domb) lábánál, a szőlőültetvények környékén érdemes leparkolni és onnan már gyalog menni tovább. Az út maximum fél óra, abszolút nem veszélyes a táv és az emelkedő sem, amit le kell győzni.

Tengerszemnek azokat a tavakat nevezzük, amik a gleccserek elolvadása után maradtak vissza, és mivel a Megyer-hegyi képződmény bányászat miatt született, szigorúan véve nem tengerszem, de talán lehetünk vele nagyvonalúak. 

A Megyer-hegy alkotó kőzete - ahogy a környéken nagyjából mindennek - a riolit, ebből vannak a Tokaji borvidék pincéi is. A riolit jól faragható, könnyen fejthető, emiatt kezdtek a hegyen malomkövet bányászni az 1700-as években, a bányászatnak köszönhetők a jellegzetes, szabályosan meredek falak.

A malomkőfejtés az 1800-as évek közepén befejeződött, egyre nagyobb gondot okozott ugyanis a mederbe befolyó csapadék. Ami egykor bosszúság volt, az ma vonzerő, a csapadékvíz miatt nevezték el ugyanis tengerszemnek a megyer-hegyi képződményt, amit akkor kaptak fel igazán, mikor 2011-ben az ország legszebb természeti látnivalójának választották.

Kétségtelenül szép képek keringek róla a neten, de azt muszáj hozzáttenni, hogy ezek erősen "turbózott" fotók, így az ide érkezők nagy részét csalódás éri. Nyáron ugyanis a lombok szinte mindent benőnek, a sziklafalakból alig látszik valami, ráadásul a víz is fekete, merthogy alapból ez a természetes. Én már voltam itt télen is és őszintén szólva a befagyott tó lombok nélkül sokkal jobban "átjött".

A Hercegkúti pincesor

Hercegkút különálló település, de nagyon közel van Sárospatakhoz, úgyhogy nem érdemes kihagyni. Egyrészt lehet gyönyörködni az egészen egyedi, fűrészfog kialakítású pincesorban, másrészt borokat is tudunk kóstolganti, egy-két pince mindig nyitva van.

Mivel a Tokaji borvidék szélén vagyunk természetesen elsősorban furmint, aszú, sárgamuskotály, ami megy. A pincesor a Gombos-hegyen található és ha már eljöttünk ide, akkor célszerű felmászni a kálvária mentén a hegy tetejére is. Hogy miért? Ezért:

Aludj itt!

Egy nap csak szűkösen elég Sárospatakra, és már csak azért is érdemes hosszabb időre jönni, mert akkor át lehet  ruccanni például Sátoraljaújhelyre, ahol valami egészen zseniláis kalandpark nyílt pár éve és be lehet járni a tokaji borvidék legjobb helyeit: Tokaj, Mád, Tolcsva, vagy épp Tarcal. Tarcal egyébként nem csak arról nevezetes, hogy kiválóak a borok és, hogy  van egy, a rióihoz nagyon hasonló Áldó Krisztus szobor a faluban, hanem számomra például a Katica vendégház miatt is. Ritka ugyanis, hogy sikerül a "parasztházas, vidéki vendéglátás" fílinget ügyesen keverni a modernséggel, de itt ez összejött.

A ház felújított, de érezni rajta, hogy egy 100 éves parasztház alapjaira épült. Vannak faragott bútorok, kemence, hímzett terítő, ugyanakkor nagyképernyős tévé, nagy "kiülős terasz" és borospince is. És hatalmas kert, ami azért lehet fontos, mert hét fő bőven elfér, tehát pl. két családnak, gyerekekkel ez a hely éppen ideális.

Ennyit Sárospatakról és a környékéről, a leírtakat itt megnézhetitek az alábbi 6 perces videóban is:

/Ha tetszett a poszt, további utazási tippekért kövess a facebookon és az instagramon is./